Szinte nincs olyan nap, hogy ne röppenne fel valamilyen újabb szenzáció a megamilliárdos amerikai innovátor-vállalkozóról, Elon Muskról. Elegendő csak beütni nevét a keresőbe, s ömlenek róla a legkülönfélébb netes tartalmak: a heves reakciókat kiváltó politikai kinyilatkoztatásaitól a vakmerő üzleti húzásain át egészen a magánélet intimitásáig. A szélsőjobbos szövegekre hajazó beszólásai mellett legutóbb nagy port vert fel, hogy a gyermekvállalásért lelkesedő, nem mellékesen 11 gyermekes Musknak és kanadai énekes-barátnőjének, Grimesnek titokban született harmadik fiát Techno Mechanicus névre keresztelték.
A hóbortos névadás persze magánügy, az viszont már kevésbé, ahogy az excentrikus véleményvezér pár mondatos mémekben üzenget a világ égető bajairól.
Itt van mindjárt a véres ukrán-orosz testvérháború, amelynek kitörése után Musk a tulajdonába tartozó műholdas Starlink-rendszer jóvoltából az internetes szolgáltatások vételére alkalmas terminálok tízezreinek szállításaival segítette az ukránokat. A nagylelkű tranzakciót világszerte díjazták (bár Musk sem járt rosszul: hárommillió dollár ütötte markát Washington Ukrajnát finanszírozó alapjából). Később, Kijev egyik támadó hadművelete közben, minden külön értesítés helyett, váratlanul lekapcsoltatta a netes összeköttetést. Azzal érvelt, hogy az a háború eszkalálódásához vezet. Musk arról is ötletelt, hogy helyi népszavazással kellene határozni az elorzott Krím-félsziget hovatartozásáról, néhány napja pedig durva gúnyszavakkal trollkodta Zelenszkij elnököt, amiért az ukrán elnök rendre újabb nyugati segélyeket sürget az oroszok elleni élet-halál harchoz. Mindez remekül beleillik Putyin kottájába is, de itt a másik „forró krumpli”, a Peking annektálta Tajvan függetlenségének ügye. Musk azt találta kinyilatkoztatni, hogy a szigetország az exklávé Hawaii-hoz hasonlítható, ezért Kínának ellenőrzési jogot kellene adnia felette. Mondani sem kell, mindez zene Peking füleinek, s azt sem szabad elfelejteni, hogy Musk sanghaji gigagyára bomba biznisz: a fél világot onnan látja el Tesla autóival. Nem kevés izgalmakat keltett a még tavaly ősszel potom 44 milliárd dollárért felvásárolt, X-re keresztelt Twitter közösségi platform, ami ma már alighanem minden, csak nem közösségi. Botrányos kirúgások és fizetős átalakítások után több mérvadó felmérés is megerősíti, hogy a szent szólásszabadság örve alatt álhírek és rasszista, antiszemita, homofób gyűlölettartalmak tömege öntötte el oldalait. Mindeközben a több százmillió felhasználót vonzó médium, mint valamilyen netes szószék, arra is pompásan bevált, hogy az odamondogató Musk onnan posztolgasson.
Az 51 éves, 250 milliárd dollárra taksált vagyonával (a magyar GDP 2021-ben 181,8 milliárd dollár volt) a Forbes-listák leggazdagabbjaként jegyzett tech-vállalkozó egy személyben műszaki géniusz, feltaláló észkombájn, üzleti agytröszt – tartják róla ájult tisztelői. Mint Jókai aranyembere, Tímár Mihály: amihez csak nyúl arannyá változik. A legszélesebb körben ismert vállalkozása, a Tesla autógyár villanyos modelljei világméretekben a legkelendőbbek közé tartoznak, gyártómódszereit az iparág nagyjai, a VW-tól a Toyotáig irigyelik és követik. Musk másik csúcsvállalata, az újrafelhasználható hordozórakétáiról ismert SpaceX már-már az amerikai űrkutató ügynökség, a NASA udvari szállítója: a Boeing óriásvállalatot lekörözve legutóbb négy űrhajóst is ők juttattak fel a Föld körül keringő nemzetközi űrállomásra. Miközben Musk a neki oly kedves vesszőparipáját, a Mars bolygó kolonializálását is sűrűn emlegeti, itt a Földön, pontosabban a föld alatt az alagútfúró Boring cége vérmes tervei között szerepel az úgynevezett hyperloop technikájú, vagyis a repülők sebességével, csőben száguldó kapszulavonatok megvalósítása. És a high-tech céghálóból nem lehet kihagyni Neurolinket sem, amely legutóbb azzal képesztette el a (befektető) világot, hogy a kegyetlen állatkísérletek ellenére végül hatósági engedélyt kapott. Emberi agyba is megkezdheti a chip-implantátumok beültetését – úgymond gyógyító céllal.
Musk mítoszát rendre tovább turbózza, hogy állam- és kormányfők adják egymásnak nála a kilincset.
Hol milliárdos gyártelepítések reményében, hol pedig nemesnek mondott ügyekért vizitálnak nála. Így tett nemrég Novák Katalin köztársasági elnök, aki elment egészen a texasi Austin városáig. A helyi Tesla-gyárban fogadta őt Musk – nyakában kisfiával –, majd megvitatták a válságos nyugati népességszaporodás kérdéskörét is. Mint ahogy az elnöki közlemény méltatta: „személye új szövetséges a családok szabadságharcában”.
Ám a világszerte csodált cég- és véleményvezér igen csak megosztó figura. Ahogy egy amerikai barátom írta levelében, nemrég úgy felhúzta magát Musk provokatív kinyilatkoztatásain, hogy legyen bármennyire is nagyszerű négykerekű a Tesla Model Y, ő bizony visszamondja a rendelését. Ennél azonban vannak súlyosabb, személyiségének sötét oldalát elemző felvetések is. Gyerekkorában rendszeresen bántalmazták társai, apja sem lehetett mintaszülő, s mindez mély nyomot hagyott pszichéjén – olvasható a most októberben, a világpremierrel egyidőben magyarul is megjelenő legújabb életrajzi kötet ismertetőjében. Szerzője a sikeríró Walter Isaacson professzor (a CNN egykori elnöke, volt Time-szerkesztő, aki két éven át követte könyvének hősét, órákon át beszélgetett vele, kikérdezte családját, barátait, kollégáit és ellenfeleit is) egyebek közt arra a megállapításra jutott, hogy „Musk hajlamos a hirtelen, Jekyll és Hyde-szerű hangulatingadozásokra. Rendkívül magas kockázattűrő képessége, erősen konfliktusos és gyakran mániákus viselkedése, a már-már földöntúli küldetéstudata és érzéketlensége időnként pusztító környezete számára.”
Ez azonban még messze nem minden. Számos mértékadó médium, így például a New Yorker magazin oknyomozó cikkeiből kiderül, hogy bár Musk az innovatív, rámenős üzletember mintaképét sugallja, ő is csupán egy kőkemény kapitalista. Kifacsarja munkavállalóit, szakszervezet-ellenes, gyáraiban simán előfordulnak rasszista kilengések. Szólamaiban ugyan piacpárti, de azért nem veti meg az állami megrendeléseket, keményen lobbizik az (adó)kedvezményekért. Mindezt rendre megspékeli különféle összeesküvés-elméletekkel, amelyek közül különösen nagy megütközést keltettek a koronavírussal kapcsolatos, minden tudományos alapot nélkülöző konteói még a világjárvány idején. Mostanában viszont politikai kommentjeivel is arat, különösen a nemzetközi jobboldal körében. Olyannyira, hogy az Európai Parlament szélsőjobboldali pártokat tömörítő képviselőcsoportja őt tartaná leginkább méltónak az unió legfőbb emberjogi elismerésére, a Szaharov-díjra. Ezt aligha fogadja majd el az EP-többség, már csak azért sem, mivel sokan osztják azt a megállapítást, hogy Musk szereptévesztésben szenved. Nem Isten ő, még csak nem is a köz által megválasztott vezető.
Azon a címen, hogy dúsgazdag, még nem kéne, hogy belezavarjon a világpolitika amúgy is zűrös ügyeibe.
De nemcsak a vizionáriusnak mondott Musk küszködhet személyiségzavarokkal. A másik, manapság sűrűn szereplő tech-mágnásról, a Facebook-alapító Mark Zuckerbergről is csak találgatnak, miért viselkedik infantilis pojácaként. Nemrég bejárta a világot a hír, hogy ketrecharcra hívta Muskot: döntsék el, ki a jobbik közülük. Hozzájuk képest Bill Gates, a Microsoft feje, a korábbi milliárdos csúcstartó maga a megtestesült szerény filantróp, aki már eddig is több mint 60 milliárd dollárt adományozott el, s ígérete szerint kész teljes vagyonát emberbaráti célokra fordítani.
Úgy tűnik, a milliárdos nagyvállalkozók históriájában sincs új a nap alatt. Thomas Alva Edison, a nem kevésbé zseniális feltaláló-nagyiparos – aki a XIX. század végén elhozta az emberiségnek az elektromosság, a telefon, a távíró és a mikrofon vívmányait – egy életen át betegesen viaskodott Nikola Teslával: vajon az egyen- vagy a váltóáram az üdvözítő. Aztán jött Henry Ford, akinek nagyon tetszett Hitler, szimpatizált tébolyult eszméivel. Ennek ellenére az utókor ma már csak úgy emlékezik rá, mint aki T-modelljével négy kerékre ültette Amerikát és feltalálta a nagyüzemi sorozatgyártás technikáját, a futószalagot. Vajon az elkövetkező nemzedék hogyan ítélkezik majd Muskról? Elfelejti őrültségeit, s úgy szerepel majd a történelemkönyvekben, mint aki bátor innovátorként előrevitte az emberiség fejlődését?
