A jelentés nem mond értékítélet a magyar gazdaságpolitika minőségéről, ám a leírtakból kitetszik, hogy az OECD szerint a kormány több esetben olyan politikát folytat, amely ország fejlődést akadályozza. A nemzetközi szervezet első helyen javasolja a forgalom alapú ágazati különadók kivezetését, csökkentését, mert ezek gátolják az új szereplők piacra lépését. A OECD nem nevesít egy ilyen adót sem, de ebbe a csoportba tartozik, – többek között – a biztosítási adó, a tranzakciós illeték, kiskereskedelmi különadó, a közművezetékekre kirótt adó –, amelyek az elmúlt években szaporodtak el.
Az OECD szerint a magyar gazdaság termelékenysége 20 százalékkal marad el az egy főre jutó GDP terén az OECD átlagtól. Ennek okai közé sorolják, a hazai kkv-k gyenge termelékenységét, a korrupciót és a gyenge versenyt. Ennek érdekében javasolják a célzott ágazati adók kivezetést, a versenyhivatal, a GVH megerősítését, másrészt javasolják azon jogszabály eltörlését, amely „nemzetstartégiai érdekre” hivatkozva akadályozza meg, hogy a GVH viszgáljon egyes versenyt korlátozó vállalati felvásárlásokat, fúziókat. A kormány a nemzetstratégiai kártyát jellemzően akkor játssza ki, ha egy NER-vállalkozó érintett. Hasonló okból javasolja az OECD a korrupció elleni hatékonyabb fellépést is.
Az OECD szerint magyar gazdaság jelentős lemaradásban van, mind a zöld, mind a digitális átállás terén – ez utóbbi tétel ezért különösen szomorú, mert az EU RRF-támogatásai épp ezt a két területet segítenék, már ha a magyar kormány hozzáférhetne az uniós pénzekhez. A zöld átallás jegyében az OECD szerint „fokozni kellene” a magyar lakásállomány energiatakarékossági és szigetelési programját, ami azért sajátos javaslat, mert a magyar kormány ilyen célokra annak ellenére nem költött az elmúlt egy évtizedben, hogy az unió támogatta volna ezeket a beruházásokat. A magyar út- és vasúthálózat olyan mértékben leromlott, hogy az Párizsból, az OECD székházából is látszik. Ugyanis azt javasolják, hogy a magyar állam fejlessze a helyközi közlekedésre szolgáló vasúti és közúti infrastruktúrát, ezzel segítve a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását és a munkaerő szabad áramlását.
