Néhány hetes átmeneti erősödés után az elmúlt napokban megint gyöngült az orosz fizetőeszköz: a dollárt ismét száz rubel fölött jegyzik, drágább az euró, és már a kínai jüan is. Nem sokáig éreztette hatását az augusztus derekán meghozott kamatemelés, a gazdaságfejlesztési minisztérium azonban optimista: előrejelzése szerint az év hátralevő hónapjaiban és a jövő év első felében ismét erőre kap a nemzeti valuta, és csak az év második felében esik újra az árfolyam. A közeljövőt illetően a hivatalnak már csak azért is ajánlatos is derülátónak lennie, mert jövő márciusban elnököt választ Oroszország, és a kampány hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg, de a boltok árcédulái már most befolyásolják a közhangulatot.
A fogyasztói kosár szeptember elejétől 0,6 százalékkal lett drágább, mint augusztusban. Néhány közkeletű, az orosz konyhában nélkülözhetetlen élelmiszer ára láttán sokan mereszthették a szemüket: az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat adatai alapján a paradicsom 45,4, a közkedvelt káposzta még ennél is többel, 46,7 százalékkal lett drágább egy év alatt, az uborkáért 35, a csirkéért 23, a disznóhúsért tíz százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly. Egyszerre nőtt az élelmiszerek és az iparcikkek, valamint a szolgáltatások ára, és a jegybank által megkérdezett vállalatok kilencven százaléka nyilatkozott úgy, hogy áremelést tervez.
Az üzemanyag fronton valamelyest enyhült a helyzet, péntekre a benzin és a dízel ára is csökkent, az orosz kormány pedig enyhített a szeptember 21-én elrendelt export tilalmon, azzal a feltétellel, hogy a megtermelt dízel legalább 50 százalékát a hazai piacon kell értékesíteni. Mindez csak a tengeri kikötőkbe csővezetéken szállított dízelre vonatkozik, a benzinre nem. Továbbá alaposan meg kell fontolni az úgynevezett „szürke kivitelt”: ugyanis, ha valamely cég nem saját, hanem mástól vásárolt üzemanyagot akar külföldön értékesíteni, akkor tonnánként 50 ezer rubel illetéket kell befizetnie a költségvetésbe.
Eközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország elhúzódó háborúra készül, s kérdés, hogyan hat majd ez a gazdasági folyamatokra. A Szovjetunió fölbomlása utáni Oroszország történetében most először fordul majd elő, hogy hadi kiadásokra hivatalosan is többet szánnak fordítani, mint a szociális célokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub résztvevői előtt megerősítette, jövőre csaknem kétszer annyit költenek majd a hadseregre, mint idén, de megígérte, hogy az állam továbbra sem fog megfeledkezni szociális kötelezettségeiről.
Vlagyimir Putyin: Az orosz-ukrán háború nem területi konfliktus, Oroszország nem elkezdte, hanem befejezni akarjaSzóvivője, Dmitrij Peszkov már korábban hangsúlyozta, hogy az ország a „hibrid háború állapotában” van, folytatja a „különleges katonai műveletet”, amely nagy anyagi ráfordítást követel. Tegyük hozzá, mindenekelőtt emberáldozatot, és eldugott adatokból kideríthető, hogy kormányzati szinten azért ezzel is számolnak. A Versztka orosz oknyomozó csoport az állami megrendelések között fölfedezte, hogy a munkaügyi minisztérium 230 ezer olyan igazolvány előállítására írt ki tendert, amelyet harci cselekményekben életüket vesztett emberek családtagjainak juttatnak el – családonként egy jár.
Néhány hónappal korábban minderről még másképp gondolkodtak kormányzati körökben. A külföldre kényszerített Meduza hírportál részletes elemzésében idézi Anton Sziluanov pénzügyminiszert, aki júniusban úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik az állami kiadások növelését, mert a mostaninál többet már nem bír el az orosz költségvetés. A múlt héten ugyanő már azt mondta, az új költségvetésben különös súlyt fektetnek a hadseregre: minden, ami a győzelem biztosítása érdekében szükséges a fronton, az benne van az új költségvetésben. Hogy ez a minden pontosan hogyan oszlik majd meg, mire mennyi jut, azt nehéz kideríteni: az orosz katonai kiadások szerkezete titkos, csak azt tudni, hogy
az erre szánt 10 800 milliárd rubel a 2024-es költségvetés 29,5 százaléka lesz – a hadi kiadások részesedése az orosz költségvetésből soha korábban még nem volt ilyen magas. A 2024-es előirányzat tavaly még „csak” 19 százalék volt.
Bármennyire igyekeznek is ezt elrejteni az orosz közvélemény elől, a következmények máris megjelennek a mindennapokban. Nominálisan ugyan a tervek szerint többet fordíthatnak szociális célokra, a valóságban azonban ez akár kevesebbet is jelenthet az infláció miatt, amelyet jövőre a mostaninál magasabbra várnak. A rubel árfolyamát pedig továbbra is nehéz hosszabb időt tekintve meghatározni: rövid időre se könnyű. A Kommerszant című lap, mértékadó közgazdászok múltheti vélekedését átlagolva, például erre a hétre 97,5 rubelt várt egy dollárral szemben, ehelyett az amerikai valutát háromszor is száz fölött jegyezték, a dollár csak hétfőn és szerdán járt kevéssel száz alatt.
