;

csúcstalálkozó;Granada;

Az Európai Politikai Közösség harmadik csúcstalálkozójának résztvevői a kontinens országai előtt álló közös kihívásokra keresik a közös válaszokat

- Az európai egység erősítése lett volna a célja az Európai Politikai Közösség harmadik ülésének, de az első nap nem vitt ehhez közelebb

A csúcson személyesen megjelenő Volodimir Zelenszkijben is maradhatott hiányérzet az uniós egységet illetően.

Az európai kontinens uniós és nem uniós országainak csütörtökön kezdődött, a spanyolországi Granadában megrendezett kétnapos találkozójának legfőbb napirendi pontjai között szerepelt az ukrajnai háború mellett a Hegyi-Karabah kapcsán elmérgesült azeri-örmény konfliktus, a migráció, az uniós bővítés illetve az energia- és klímaváltozás okozta közös gondok kérdése, amely megoldása is közös, egységes fellépést igényel(ne). A 47 ország és az Európai Unió vezetői a csúcstalálkozón nem hoznak döntéseket, a fórum konzultatív jellegű.

A csütörtöki nap egyik kellemetlen meglepetése az volt, hogy mind Recep Tayyip Erdogan török, mind Ilham Alijev azeri elnök távolmaradt a fórumról. Az AFP francia hírügynökség összefoglalója szerint utóbbi a csúcstalálkozó előestéjén azért mondta le részvételét, mert nehezményezte az Örményország melletti támogató európai kiállásokat. Az „Azerbajdzsán-ellenes légkörre" hivatkozva jelezte, nem tartja szükségesnek, hogy ilyen formában vegyen részt a tárgyalásokon. Jelezte viszont, hogy kész részt venni az EU vezetői által kezdeményezett rövidesen Brüsszelben sorra kerülő örmény-azeri tárgyalásokon.

A csúcson személyesen megjelenő Volodimir Zelenszkijben is maradhatott hiányérzet az uniós egységet illetően. Az EU vezetői ugyan töretlen támogatást ígértek Ukrajna önvédelmi háborújához, ugyanakkor Zuzana Caputova szlovák államfő bejelentette, hazája leállítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat, miután a választáson győztes Robert Fico pártja és potenciális koalíciós szövetségesei elutasították a támogatás folytatását.

A német dpa hírügynökség azt közölte, hogy Olaf Scholz német kancellár egyelőre ellenzi Taurus cirkálórakéták szállítását Ukrajnának, a kijevi vezetők többszöri kérése ellenére. A hírügynökség forrásai szerint ehelyett Berlin továbbra is a tüzérségi és légvédelmi rendszerek szállítására kíván összpontosítani. A Bild című lap úgy tudja, Berlin már tájékoztatta Ukrajnát döntéséről.

Márpedig, főképp az amerikai költségvetési leállást elkerülendő kongresszusi republikánus-demokrata kompromisszum miatt egyelőre Washington is leállítja Ukrajna fegyveres támogatását. Zelenszkij a granadai csúcson politikai egységet sürgetett az európai vezetők részéről. Segítségkérésének mintegy sürgősségét és jogosságát igazolandó, az orosz haderő Harkiv megye egyik falujában 51 civil halálos áldozatot követelő rakétacsapást mért egy temetés résztvevőire. Ez volt az Ukrajna elleni orosz háború legtöbb halottját követelő támadás.

Az európai egység tervezett csúcstalálkozója első napjának záró sajtótájékoztatóját is lemondták a szervezők miután Rishi Sunak brit miniszterelnök sietve távozott.

A mai, második nap sem ígérkezik gördülékenynek. A kampányfinisben lévő lengyel kormányzat máris jelezte, mindenféle migrációs paktumot elutasít. A csúcson jelenlévő Orbán Viktor előre nem jelentett be semmiféle különutas álláspontot. Sajtófőnöke, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint tegnap Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott kétoldalú tárgyalást, ahol a magyar kormányfő „megismételte” a magyar álláspontot a hazánknak járó uniós források, a súlyosbodó migrációs helyzet, Európa gazdasági, versenyképességi visszaesése és az uniós költségvetés ügyében is.

Az oka az, hogy a hatalomba visszatérő párt, a Smer ellenzi a katonai segítségnyújtást.