Jon Fosse nyerte el az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A norvég író „újító darabjaiért és prózájáért, amelyek hangot adnak az kimondhatatlannak” kapta meg az elismerést.
Jon Fosse 1959-ben született a norvégiai Haugesundban, eddigi életműve a norvég nynorsk nyelven alkotott hatalmas alkotások széles skáláját tartalmazza, beleértve a színdarabokat, regényeket, esszéket, gyermekkönyveket és fordításokat is. Ma már ő az egyik legtöbbet játszott északi drámaíró a világon, egyre inkább elismerik a prózájáért is.
A szerző magyar fordítóját A. Dobos Évát telefonon értük el, rendkívül örült Jon Fosse díjának – Már körülbelül négy éve remélem, hogy végre elnyeri a Nobelt, határozottan azt éreztem, hogy csak idő kérdése, és szerencsére tényleg bevált a jóslatom – mondta lapunknak A. Dobos Éva. Jon Fosse darabjait a hazai közönség is ismerheti, a Valaki jönni fog című darabjával, illetőleg annak párizsi előadásával került a köztudatba a kilencvenes évek végén, Magyarországon A gyermek, És nem válunk el soha, valamint Őszi álom című darabjait kezdték el először játszani, majd a 2010-es évektől egyre több munkáját mutatták be.
Jon Fosse egyedi, minimalista nyelve rendkívüli drámai feszültséget hordoz magában. Egy ízben a szerző Szophoklész thébai mondakört feldolgozó drámáihoz nyúlt, letisztult és szófukar trilógiává formálta azokat. – Jon Fosse stílusa tényleg semmihez sem hasonlítható, egyszerűen senki nem ír úgy a világon, ahogy ő, prózai művei legalább annyira drámaiak, mint a színpadra szánt szövegei. Nagyon hasonló eszközökhöz is nyúl, mint amilyenek világszerte híressé tették: redukció, ismétlés. Ennél is fontosabb, hogy mire használja ezt a nyelvet, ezt az egyedi stílust – emelte ki A. Dobos Éva. A fordító szerint Jon Fosse unikális precizitással nyúl az érzelmekhez, valami olyan mély emberiről tud beszélni, amilyet más szerzőnél még egyáltalán nem tapasztalt.
Jon Fosse norvég író kapta az irodalmi Nobel-díjatA. Dobos Éva számára Jon Fossét fordítani nagy élmény: – Külön érdekessége, hogy gyakran nem rak ki pontokat, vesszőket, vagy máshova rakja azokat, mert a szöveg ritmusa fontos számára. Ugyanazt a szikár stílust viszi tovább évtizedek óta, mint amit az első regényében megteremtett, csodálatos a világa, tele van misztikummal, az északi emberek gondolatvilágával, és ami emberi érzés létezik a világon, azt ő bele tudja fogalmazni egy prózai műbe - fejti ki. A felvetésre, hogy igencsak apolitikus döntés volt épp Jon Fossét választani, a fordító úgy reagált: – Valóban, ez talán pont tudatos döntés volt, hiszen ha szinte bárki más mellett tették volna le a voksukat, az bírt volna valamennyi politikai üzenettel. Jon Fosse személyében egy nagyszerű norvég szerzőt díjaztak – hívta fel a figyelmet. Ő az emberi érzések szűkszavú, mégis hiteles tolmácsolója, műveiben rendszeresen van jelen a féltékenység, a félelem, a halálvágy, az identitáskeresés.Végtelenül emberközpontú.
A. Dobos Éva először az Álmatlanság című Fosse-regényt fordította le 2008-ban, amelyből egy trilógia nőtt ki, majd következett a Melankólia, legutóbb pedig A másik név című regényt ültette át magyarra. Ez egy szeptológia, azaz egy hétrészes regényfolyam első darabja is egyben. – Fosse mellett én fordítottam Karl Ove Knausgård egyes műveit is, de azt kell mondjam, míg Knausgård északi íróként egy széles körben ismert sztárrá nőtte ki magát, addig Fosse szinte rétegszerzőnek számít – hívta fel a figyelmet A. Dobos Éva.
Ebben van némi igazság, hiszen a Nobel-díj Facebook oldala föl is tette a kérdést, ki olvasott valamit Jon Fossétól. Szavazni igennel és nemmel lehetett, csütörtök este hat körül a szavazók nyolc százaléka válaszolt igennel, 92 százaléka pedig nemmel.
– Jon Fosse rendkívül visszahúzódó, csendes, vallásos ember, gyűlöl szerepelni, nem ad interjút. Én már számos alkalommal hívtam pódiumbeszélgetésre, könyvfesztiválra, mindig visszautasította. Én még azt is el tudom képzelni, hogy nem fogja személyesen átvenni a díjat Stockholmban, hanem küld maga helyett valakit. Azért is örülök módfelett ennek rangos elismerésnek, mert ezzel végre talán több hazai olvasót vonzanak majd Jon Fosse művei. Eddig ugyanis nagyon kicsi volt a szerző olvasóközönsége, reméljük, hogy a Nobel-díjjal ez megváltozik, mert ha van zseniális író az európai irodalomban, az ő, igazán nem érdemes róla lemaradni. Nem könnyű befogadni eleinte Fosse-t, hiszen nem egykönnyen adja magát, de ha az ember időt szán a világára, az előbb-utóbb beszippantja – meséli A. Dabos Éva, aki szerint, aki Jon Fosse-t olvas, az valójában nagyon élesen saját magára figyel.
A friss irodalmi Nobel-díjas szerző magyarországi tolmácsolója azt javasolja, ha aki meg akar ismerkedni Jon Fosse prózájával, az először a Reggel és este című alig százoldalas kisregényével kezdje el. – Lényegében azt a kérdést veti föl, hogy a születés vagy a halál pillanata áll közelebb az emberhez – ajánlotta a műve.
Hét évvel ezelőtt Bob Dylan maradt távol
Bár az amerikai dalszerző nem épp a visszafogottságáról ismert, 2016-ban nem vette át saját irodalmi Nobel-díját. Bob Dylan előre, levélben jelezte távolmaradását a Svéd Akadémia felé. Az amerikai énekes, az irodalmi kategória 2016-os kitüntetettje állítólag szerette volna személyesen átvenni az elismerést, de más kötelezettségei sajnos ezt nem tették lehetővé, Dylan hangsúlyozta ugyanakkor, hogy rendkívül megtisztelőnek tartja a kitüntetést és maga helyett zenésztársát, Patti Smith amerikai punk-ikont küldte el. Patti Smith a gálán elénekelte Bob Dylan A Hard Rain’s A-Gonna Fall című híres dalát, amivel hatalmas sikert aratott.