;

Izrael;Azerbajdzsán;Hegyi-Karabah;

Joav Gallant izraeli védelmi miniszter júliusban Bakuban méltatta a két ország katonai együttműködését

- Autokráciákat segít Netanjahu-kormánya

Izraeli fegyverek segítették csendben Azerbajdzsánt az örmény többségű Hegyi-Karabah visszafoglalásában, közölte csütörtökön az AP hírügynökség riportja alapján a The Times of Israel.

Az eddig sem volt titok, hogy már a 2020. őszi véres karabahi háborúban is, amelyben jelentős katonai sikereket ért el Azerbajdzsán, nem csak török, hanem igen komoly izraeli fegyverzetre is támaszkodhatott az azeri haderő. A zsidó állam és a két muszlim ország szövetsége az Irán elleni front erősítését célzó izraeli stratégia eredménye. Az amerikai hírügynökségnek most nyilatkozó tisztviselők és szakértők által feltárt adatok viszont ennek az együttműködésnek a részleteit és erkölcsileg megkérdőjelezhető oldalait is nyilvánosság elé tárta.

A riport szerint az a döntés, hogy egy autokrata kormányt támogat az ország egy etnikai és vallási kisebbséggel szemben, vitát szított Izraelben a kormányzat megengedő fegyverexportpolitikájáról. A világ 10 legnagyobb fegyvergyártója közül ugyanis csak Izraelben és Oroszországban nincsenek emberi jogi aggályokra alapozott jogi korlátozások a fegyverexportra vonatkozóan.

Avidan Freedman, az autokráciákba irányuló izraeli fegyvereladások leállítására törekvő Yanshoof izraeli jogvédő csoport alapítója emberi jogokat sértőnek nevezte azt, hogy Izrael Azerbajdzsánnak adott el fegyvereket. A jogvédő hangsúlyozta: "Ha valaki azonosulni tud a hegyi-karabahi örmények etnikai tisztogatástól való állandósult félelmével, az a zsidó nép. … Nem vagyunk érdekeltek abban, hogy cinkosok legyünk". Márpedig az AP konkrét adataiból az derül ki, hogy az azeri katonai siker elsősorban az izraeli fegyverek hatékonyságának köszönhető. (Ezek a fegyverszállítások mind valamely Netanjahu-kormány idején történtek, a Bennett-Lapid rotációs kabinet ugyanis csak 2021 júniusától 2022 december végéig volt hivatalban.)

Az AP által idézett repüléskövető adatok szerint a szeptember 19-i Hegyi-Karabah örmény szeparatista enklávé ellen indított azeri sikeres villámoffenzíva előtt néhány héttel azeri katonai teherszállító gépek többször repültek a dél-izraeli Ovda légibázis és egy Hegyi-Karabah melletti azeri repülőtér között, még akkor is, amikor a nyugati kormányok béketárgyalásokat sürgettek és diplomáciai egyeztetésekkel próbálták oldani a feszültséget. Izraelben az Ovda légibázis az egyetlen, amely robbanóanyagok exportját bonyolítja. A Haaretz adatai szerint ugyanez történt a 2020-s háború előtt is. Joav Gallant izraeli védelmi miniszter idén júliusban Bakuba látogatott, ahol nemcsak azeri kollégájával, hanem Ilham Aliyev államfővel is találkozott. Az izraeli politikus kiemelten méltatta a két ország katonai együttműködését és a közös "terrorizmus elleni harcot".

Azerbajdzsán ugyan ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a karabahi örmények jogait, de a lakosság zöme máris elmenekült, Örményország a kivándorlást etnikai tisztogatásnak nevezi , diplomatái szerint pedig ebben az etnikai tisztogatásban is cinkossá vált Izrael. Az izraeli kormány az AP megkeresésére nem kommentálta sem az izraeli fegyverek bevetését az örmény enklávé ellen, sem az Azerbajdzsánnal kötött katonai partnerséggel kapcsolatos örmény aggodalmakat.

Pieter Wezeman, a fegyvereladásokat nyomon követő Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vezető kutatója viszont megerősítette, hogy "az izraeli fegyverek nagyon jelentős szerepet játszottak abban, hogy az azerbajdzsáni hadsereg elérje céljait".

Izraelt Azerbajdzsánhoz nemcsak az Irán elleni szövetség, hanem az is köti, hogy a muszlim ország az egyik legfőbb olajforrása, ugyanakkor fejlett fegyvereinek egyik jövedelmező vásárlója is. Szakértők becslése szerint Izrael 2016 és 2020 között Azerbajdzsánnak szállította fegyverarzenáljának közel 70 százalékát, áll a The Times of Israel ismertetésében.

Az orosz elnök szerint az ukránok június óta már 90 ezer embert veszítettek, a gazdasággal pedig minden rendben.