;

kártérítés;Emberi Jogok Európai Bírósága;Magyar Helsinki Bizottság;magyar állam;rendőri bántalmazás;

- Több millió forintos kártérítést fizethet magyar állam, amiért magyar rendőrök hét éve véresre vertek egy pakisztáni menekültet

Bizonyítékok támasztották alá, hogy az egyenruhások rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával ütötték, miközben Szerbiába kényszerítették vissza a menedékjogot kérőket.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európa Bírósága (EJEB) csütörtökön hozott ítélete szerint a magyar államnak kártérítést kell fizetnie Khurram Shahzad pakisztáni menedékkérőnek, akit 2016-ban bántalmaztak, magyarul véresre vertek magyar rendőrök a határkerítésnél – derül ki a  Magyar Helsinki Bizottság közleményéből. A magyar államnak 20 ezer eurós, mintegy 7,7 millió forintos kártérítést kell fizetnie az áldozatnak.

 „Az akkor 30 éves Khurram Shahzadot több társával együtt 2016. augusztus 12-én kényszerítették vissza Szerbiába a magyar rendőrök. Eközben rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával csépelték őket” – írja a jogvédő szervezet. A bizonyítékokat a bíróság elé tárták, amelyek között van egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A bántalmazás előtt készített felvételen pontosan az történik, amiről az áldozat korábban beszámolt.

A szabadkai kórházban látlelet is készült a pakisztáni férfi állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Khurram Shahzadnak sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is, azonban a magyar ügyészség a rendelkezésére álló bizonyítékok ellenére megszüntette a nyomozást. Ezt találta jogsértőnek a strasbourgi bíróság. A lap kiemelte, hogy egy 2003-as ítélet értelmében nemcsak maga a kínzás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos, bántalmazásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

Az EJEB azt is világossá tette: hogy ha valakit jó egészségi állapotban, sértetlenül kerül rendőri felügyelet alá, de szabadon bocsátásakor sérültnek találják, akkor az államot terheli az a kötelezettség, hogy bizonyítsa, a bántalmazásra nem az áldozat által leírt módon került sor. A strasbourgi ítélet kimondja, hogy a férfi bántalmazásának ügyében nem folyt hatékony nyomozás, és az állam nem adott elfogadható magyarázatot a férfi sérüléseire. Khurram Shahzad egyébként az elsők között volt, akit 2016-ban az akkor új törvény alapján automatikusan kényszerítettek vissza Szerbiába a magyar határról. A pakisztáni menedékkérő ebben az ügyben is a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz, amely 2021 nyarán kimondta: „Azzal, hogy a hatóságok mindenféle eljárás nélkül embereket automatikusan és jogorvoslati lehetőség nélkül Szerbiába kényszerítenek, a magyar állam megsérti a kollektív kiutasítás tilalmát.”

A Fidesz frakcióvezetőjének, Kocsis Máténak az állításait senki nem hajlandó megerősíteni.