Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfőn első ízben tartott ülést a blokk határain kívül, mégpedig Kijevben, ezzel is kinyilvánítva hosszú távú elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter úgy üdvözölte a tanácsülést, mint amelyre a történelemben először kerül sor "az unió jelenlegi határain kívül, de jövőbeli határain belül".
Az eseményt megnyitó tájékoztatón Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa is fontosnak tartotta előrebocsátani, hogy "Ukrajna jövője az EU-n belül van". Megismételte emellett, hogy az orosz háború nemcsak Ukrajna, hanem az európai projekt számára is egzisztenciális fenyegetést jelent, s ezért az uniós országok többsége egy hangon szólal meg, amikor Ukrajna támogatásáról van szó.
A hétfői találkozóra néhány nappal azután került sor, hogy az amerikai kongresszus a szövetségi kiadásokról folytatott, a Biden-kormányzat leállásával fenyegető huzavonában átmenetileg kivette a költségvetésből az Ukrajnának nyújtandó további segélyek folyósítását. A hétvégi szlovákiai választásokat pedig az Ukrajna katonai támogatását ellenző Robert Fico volt kormányfő populista Smer pártja nyerte, amelyre szövetségeseként tekint a hasonlóan Moszkva-barát politikát folytató magyar kormány.
Dmitro Kuleba azonban egyik fejleményt sem értékelte túl. Újságírói kérdésre azt mondta: "Nem érezzük úgy, hogy az USA támogatása megingott volna... mert az Egyesült Államok megérti, hogy ami Ukrajnában kockán forog, az sokkal több, mint Ukrajna.
Olyan döntés született, amilyen, de jelenleg azon dolgozunk a kongresszus mindkét oldalával, hogy ez semmilyen körülmények között ne ismétlődjön meg"
- tette hozzá. Ami Robert Fico győzelmét illeti, azt mondta, „tiszteletben tartjuk a szlovák nép választását", ugyanakkor "az első következtetéseket majd csak az új kormánykoalíció megalakulása után lehet levonni'.
A kijevi tanácskozásra katonai szempontból is kellemetlen időpontban került sor, miután a nyár elején indított ukrán ellentámadás a nyugati vezetők által vártnál jóval kevesebb eredményt hozott, s hamarosan az őszi sár is hátráltatni fogja a hadműveleteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel együtt azt mondta a tanácskozás résztvevőinek, biztos benne, hogy „Ukrajna és a szabad világ képes megnyerni ezt a konfrontációt. De a győzelmünk közvetlenül az Önökkel való együttműködésünkön múlik."
Annalena Baerbock német külügyminiszter arra szólított fel, hogy tegyenek erőfeszítéseket Ukrajna felkészítésére a közelgő télre, többek között a légvédelem fejlesztése és az energiaellátás garantálása révén, miután Oroszország tavaly szisztematikusan lebombázta Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Idén "ezt együtt kell megakadályoznunk minden erőnkkel, amennyire csak lehetséges" - mondta.
Annalena Baerbock: az EU hamarosan Lisszabontól Luhanszkig terjed kiKulebával közös sajtótájékoztatóján Borrell azt mondta, az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát, és 2024-re egy akár 5 milliárd eurós kiadási csomagot javasolt Kijevnek, amelyről reméli, hogy év végéig sikerül megállapodni. Éppen az a pont azonban, amelynél a magyar kormány megakasztotta az unió egységes fellépését. Hónapok óta blokkol ugyanis egy 500 millió eurós összeget, amelyet Európai Békekeret (EPF) 8. részleteként fizetnének ki a tagországok Ukrajnának szánt fegyverszállításaira. Az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy semmiben sem hajlandó támogatni Ukrajnát, amíg az le nem veszi az OTP Bankot a háború finanszírozóinak listájáról.
A Politico hétfő reggeli hírlevelében az állt, hogy a kijevi találkozón az OTP ügyében is megállapodás születhet. Dmitro Kuleba szavaira hivatkozva az amerikai portál azt írta, a felek egy előzetes megállapodáson dolgoznak, amelynek értelmében az OTP módosítaná oroszországi tevékenységét, és ezzel végleg lekerülhetne a szégyenlistáról, cserébe Magyarország nem blokkolná tovább az EPF 8. részletének folyósítását. További hírek azonban lapzártánkig nem érkeztek erre vonatkozóan.
Megállapodás születhet az OTP háborús szponzori minősítése ügyében az uniós külügyminiszterek kijevi találkozójánSzijjártó Péter külügyminiszter nem utazott el az uniós külügyminiszterek kijevi találkozójára. Saját Facebook-posztja szerint ehelyett a német ThyssenKrupp AG ipari mérnöki és acélgyártó multinacionális konglomerátum képviselőivel egyeztetett – vette észre a hvg.hu. Erről szóló bejegyzéséhez a miniszter azt írta, „most az infláció leépítése a feladat, 2024-ben pedig a gazdasági növekedés újraépítése lesz. Ehhez már most meg kell kezdeni a munkát és olyan vállalatok kellenek hozzá, mint a német thyssenkrupp”.
A Népszava magyar jelenlétre vonatkozó kérdésére Paczolay Máté külügyi szóvivő azt válaszolta, hogy a kijevi tanácskozáson Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviseli. Hozzátette, nem Magyarország az egyetlen, amely nem külügyminiszteri szinten képviseli magát az ülésen. A portál úgy tudja, a lett, a lengyel és a svéd külügyminiszter maradt még távol. A szóvivő nem válaszolt lapunk azon kérdésére, meg tudják-e erősíteni a Politico értesülését, miszerint hamarosan megszülethet az az ukrán-magyar megállapodás, melynek eredményeképpen Magyarország nem blokkolná tovább az Európai Békekeret következő 500 millió eurós részletének folyósítását
