Az első félévben 999,2 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derül ki a jegybank beszámolójából. Bár az MNB elvileg nem nyereségorientált cég, ugyanakkor ilyen brutális féléves vesztesége még soha nem volt, ráadásul idővel ezt a deficitet – tőkehiányt – a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell majd kifizetniük.
Az ezermilliárd forintos veszteség a jegybank korábbi hibás döntéseinek, és az elmúlt hónapokban követett szigorú inflációellenes monetáris politikájának az együttes következménye. Ugyanis 2022 előtt a jegybank
számolatlanul szórta ki magyar gazdaságba a nulla vagy majdnem nulla százalékos Növekedési Hiteleket, illetve vásárolta a főként NER-cégek vállalati kötvényeit.
Ez a pénz ma ott van a cégeknél, a bankoknál, amit a jegybank a kamatok emelkedésével igyekezett kiszívni a piacról. Mivel az inflációs és a pénzpiaci válság miatt a kamatokat egészen 18 százalékig kellett emelni, így azt pénzt, amit a jegybank adott a bankoknak 0-2 százalékos kamattal, azt a kereskedelmi bankok 18 százalékos jegybanki betétekbe helyezték, és túlnyomórészt ez okozta veszteséget.
Ezek után nem meglepő, hogy a jegybankban elhelyezett betétekre az első félévben 1189 milliárd forintot fizetett ki az MNB, ami 833 milliárd forinttal magasabb, mint 2022 első félévében volt. (Ennek a kamatjövedelemnek a túlnyomó része a kereskedelmi bankok profitjában jelent meg.) A veszteség másik része a jegybanki tartalékon keletkezett:
tavaly az első félévben a forint gyengülésén – az átértékelődések révén – 179 milliárd forintos pénzügyi nyeresége keletkezett a jegybanknak, idén azonban „csak” 68,6 milliárd forint.
Az elmúlt években a forint gyengülése – pontosabban a devizatartalékok felértékelődése – miatt évről-évre tetemes pénzügyi nyeresége volt az MNB-nek, sokakban azt a látszatot keltve, hogy a jegybank érdekelt lenne a forint leértékelődésben. Ennek időszaknak vége lehet: az elmúlt hónapokban a jegybank több vezetője amellett tette le a voksát, hogy a jelenlegi pénzügyileg instabil környezetben a leértékelésnek sokkal nagyobb a gazdaságpolitikai ára mint a vélt előnye, ezért a jegybank a jövőben stabilabb forintárfolyamra törekszik. Ez viszont azt is jelenti, hogy a jegybank tartósan elbúcsúzhat ettől a mérlegnövelő tételtől.
Az első félévi folyamatok alapján könnyen lehetséges, hogy a jegybank éves vesztesége elérheti a 2000 milliárd forintot. Ha mégsem lesz annyi, az annak köszönhető, hogy az irányadó kamat május óta csökken, s emiatt a deficit is mérséklődhet.
Parragh László elmondta, hogy mihez nem ért Matolcsy György és az MNBNagy Márton: Jövünk ki a viharból, stratégiai nyugalomra van szükség