A háború eszköztára – a szó legszorosabb értelmében – beszűrődött a jegybank közleményeibe is. Virág Barnabás MNB-alelnök ugyanis arról igyekezett meggyőzni a nagyérdeműt, hogy a jegybank nem robotpilóta üzemmódban működik majd a jövőben a kamatvágásokkor.
Nagy különbség, hogy a robotpilóta mindig pontosan követi a változó körülményeket, szemben a Monetáris Tanáccsal, amely a negyedévente megjelenő inflációs jelentéseiben folyamatos korrekcióra kényszerül, miként tette most is, amikor rontott az idei éves pénzromlási kilátásokon, amelyet jelenleg 17,6-18,1 százalékosra becsül.
A közvélekedéssel ellentétben az alapkamat nem a pillanatnyi pénzromlás mértékére reagál, hanem messzebbre, 4-5 negyedéves távlatba tekint.
Vagyis a jegybanknál abban reménykednek, hogy a 13 százalékos alapkamat folyamatosan segít lejtmenetre kényszeríteni az Európa-bajnok hazai drágulási ütemet.
Orbán Viktor kormányfő pénteki rádiószózatában 2023-at az infláció letörése évének nevezte. Abban a tévhitben élve, hogy amit sokszor mondanak el, az biztosan igaz, egy héten belül immár másodszor közölte: „Egy ideig a jegybank kezelte az inflációt, de be kellett látni, hogy ez nem fog menni. A jegybanknak beletörött a bicskája az inflációba, mivel az infláció hatalmas fává terebélyesedett, és azt csak fejszével lehetséges már korlátozni, az pedig a kormánynál van.” Mintha József Attila Favágó című allegorikus versével üzent volna: „(...) amott is vág egy s dörmög közben: / tövit töröm s a gallya jut."
A kormányzat az élelmiszer-üzletláncok megregulázásától várja az áremelkedés ütemének mérséklődését, szemben a jegybankkal, amely a kiszámítható kamatpolitikára tette le a voksát. Igazi sikerről még egyikük sem számolhat be, ennek ugyanis az lehet a feltétele, hogy a lakosság és vállalkozások fogyasztása ismét emelkedésre váltson. Az MNB Inflációs jelentéseinek mottója (Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről) rég volt olyan időszerű, mint napjainkban: „nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságainak”.