Ez arról szól, hogy az a szakszervezet, amely a kollektív szerződés megkötésekor még nem, csak azt követően lett reprezentatív, kezdeményezheti ugyan a kollektív szerződés módosítását, de a tárgyalásokon csak tanácskozási joggal vehet részt.
Akkor reprezentatív egy szakszervezet, ha a cégnél dolgozó munkavállalók, vagy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó alkalmazottak legalább tíz százaléka csatlakozik hozzájuk.
Az Alkotmánybíróság tehát a SZAKSZ és a Volánbusz Zrt. között kialakult konfliktus miatt tárgyalt a témában.
Az volt a konfliktus oka, hogy a 2021-ben kezdődő bértárgyalásokon született megállapodást a SZAKSZ nem írhatta alá. A munkáltató annak ellenére tagadta meg ezt az érdekvédőktől, hogy a 2010 óta életben lévő kollektív szerződést – azt három reprezentatív szakszervezet írta alá, de ebben a körben a SZAKSZ még nem volt benne - három évvel később módosították, mégpedig úgy, hogy a jövőben az csak a SZAKSZ hozzájárulásával változtatható. A munkáltató viszont a Munka Törvénykönyvére hivatkozva azt mondta, az utólag reprezentatívvá vált szakszervezetnek csak tanácskozási joga van.
Az Alkotmánybíróság most kimondta: a rendelkezés sérti az Alaptörvényben meghatározott önkényes megkülönböztetés tilalmát, és a jogszabály kellő súlyú alkotmányos indok nélkül hátrányosan különböztet meg a munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel bíró szakszervezeteket.
A SZAKSZ a döntés után úgy reagált: egy új korszak jöhet a Volánbusznál Ezek után nélkülük már nem lehet kollektív szerződést módosítani és bérmegállapodást kötni.
