Észak-Korea törvényhozása az alkotmányban is rögzítette az ország nukleáris állam státusát. A testület tavaly már elfogadott egy törvényt, amely a kelet-ázsiai dikatúrát atomfegyverrel rendelkező államnak nyilvánította, és felhatalmazást adott arra, hogy megelőző nukleáris csapást hajtson végre a rezsim létét fenyegető veszély esetén.
A Legfelsőbb Népi Gyűlés kedd-szerdai ülésén elfogadott döntés tovább halványítja az ország nukleáris leszerelésével kapcsolatos reményeket. "Ez egy történelmi esemény, amely erőteljes politikai kart biztosít nemzetvédelmi képességeink további, számottevő megerősítéséhez" - mondta beszédében Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a KCNA állami hírügynökség szerint.
Azt, hogy éhínség sújtotta országának miért a nukleáris fegyvergyártásra kell összpontosítania, azzal indokolta a világ utolsó sztálinista rezsimének vezetője, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán fokozódó katonai együttműködése a „legnagyobb fenyegetést” jelenti hazája számára.
A phenjani lépés valójában nem jelent meglepetést, hiszen évek óta egyértelmű, hogy az ország bármi áron atomhatalommá kíván válni, nukleáris ereje megerősítésére törekszik és esze ágában sincs eleget tenni az Egyesült Államok és a Nyugat leszerelési követeléseinek, inkább vállalja a lakosság további nélkülözését és az ország elzártságát.
Kim Dzsong Un 2011-ben vette át a hatalmat apjától, Kim Dzsong Iltől, s mindenben az ő politikáját folytatja. Észak-Korea 2006 és 2017 között hat földalatti kísérleti nukleáris robbantást, azóta pedig számos rakétakísérletet hajtott végre, amelyek ütemét idén látványosan fokozta. Kim márciusban utasította az állami atomfegyverkezési intézet tisztviselőit és tudósait, hogy bővítsék az ország atomfegyver-arzenálját.
A hírre reagálva nyugati szakértők jelezték, a helyzet egyre veszélyesebbé válik, Észak-Koreának egyre több, nukleáris robbanófejjel felszerelhető rakétája van, s már olyanokat tesztel, amelyek képesek elérni nemcsak Dél-Korea, hanem Japán és az USA területét is. A mostani bejelentés nyomán arra következtetnek, hogy a diktatúra újabb atomkísérletre készül.
A félelmek nem alaptalanok. A „bölcs vezér” Kim nemrég többnapos látogatást tett Oroszországban, ahol Szergej Sojgu védelmi miniszterrel Vlagyivosztokban nukleáris bombázókat és más harci repülőgépeket tekintett meg. Júliusban Sojgu látogatott el Phenjanba, s bár a Kreml cáfolja, a Nyugat és a térség magát veszélyeztetve érző országai azt feltételezik, hogy a két állam fegyverszállításokról és katonai együttműködésről állapodott meg. A hét elején Észak-Korea ENSZ-nagykövete a világszervezet közgyűlésén azt hangoztatta: Phenjannak ki kell építenie „önvédelmi képességeit”, mert az Egyesült Államok kiterjeszti befolyását a Koreai-félsziget közelében.
