;

Európai Unió;szegregáció;uniós források;fogyatékkal élők;jogsértések;menekültközpont;

- Durván sérülnek az emberi jogok az uniós pénzek felhasználásakor, amit sem a nemzeti, sem az európai hatóságok nem hajlandók orvosolni

Börtönként működtetett menekültközpontok, szegregált iskolák, fogyatékkal élők számára épített tömegszállások: csak néhány példa, hogy egyes tagállamokban mire költik el a támogatásokat a közösségi intézmények csöndes közreműködésével.

A brüsszeli pénzügyi források felhasználásakor gyakran és durván sérülnek a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak az emberi jogai, amit sem a nemzeti, sem az európai hatóságok nem hajlandók orvosolni. Emiatt több nem-kormányzati szervezet is kongatja a vészharangot és politikai, jogi lépéseket követel a döntéshozóktól - derült ki egy szerdán tartott online beszélgetésből, amelyen nemzetközi, valamint a közép- és kelet-európai régiót képviselő civil szervezetek szakértői vettek részt.

Az eszmecserén cseh, bolgár, görög és román NGO-k küldöttei panaszolták,

hogy országaikban olyan projektekre költik az EU-ból érkezett eurómilliókat, amelyek szembemennek az Unió alapjogi chartájába foglalt szabadságjogokkal. 

Hiába tiltják a közösség szabályai, hogy a menedékkérőket hosszú hónapokig konténerekben tartsák fogva vagy a roma gyerekeket elkülönítsék a többitől, az illetékes európai hatóságok sokszor nem ellenőrzik, hogy a közösségi támogatásból migránsokat befogadó börtön vagy éppen szegregált óvoda épült.

- Csak azt nézik, hogy a tagállamok mennyi pénzt költöttek el, azzal nem igen foglalkoznak, hogy mire

- mondta a vita egyik résztvevője, aki másfél éve még az Európai Bizottságban (EB) dolgozott.

Ha ritkán is, de előfordul, hogy közbelépnek az uniós illetékesek: nagy port vert fel néhány éve, hogy az EB 4,3 millió eurós támogatást vont vissza a nyíregyházi önkormányzattól, mert az úgy használta fel a városrehabilitációra kapott pénzt, hogy az egyik romák lakta telepről egy másikra költöztette az embereket.

Mint a beszélgetésen elhangzott, az EU Alapjogi Ügynöksége decemberben jelentést fog közzétenni arról, hogy az uniós források felhasználásakor hogyan érvényesülnek az emberi jogok. Az ügynökség két szakértője ízelítőt adott az ajánlásokból:

  • bővíteni kell és meg kell erősíteni a pénzköltést ellenőrző testületeket,

  • hatékony eszközöket kell bevetni az emberjogi sértések finanszírozásának megakadályozására

  • jól működő panaszmechanizmust működtetni, emberi jogi szakértők bevonásával.

  • Ha a panaszok elbírálását kormányszerv végzi, akkor biztosítani kell a független felülvizsgálat lehetőségét 

- javasolja majd az ügynökség.

Az nem derült ki, hogy mindez pontosan mit jelent.