A férfi korábban az Orosz Föderáció NATO-nagykövet-helyetteseként dolgozott. Az észak-atlanti szövetségben azonban az orosz nem csak diplomáciai feladatokat látott el, közölte a litván diplomácia volt vezetője, aki akkoriban szintén a védelmi szövetségnél dolgozott. Az LRT vilniusi televíziónak elmondta, a NATO-nál is tudták, hogy bizonyos személyek titkos hírszerző tevékenységet folytatnak. Szoltanovszkij pályafutása a szövetségben az orosz kémek kiutasításának első hullámával ért véget.
Egyeseket nyíltan kiutasították, „míg másokkal csak csendben közölték, távozzanak, azt hiszem, Ivan Szoltanovszkij is köztük volt" - mondta Linkevicius. Ki nem mondott szabály volt, hogy a NATO-ból kiutasított diplomatákat az Unió egyetlen tagországa sem fogadhatja be, Szoltanovszkijt végül Oroszország állandó képviselőjévé nevezték ki az Európa Tanácsnál. Tavaly novemberben bocsátották el posztjáról. "Jól ismerték a NATO-ban és más országokban is, nehéz lenne nem ismerni a pályafutásának sajátosságait" – közölte Linkevicius.
Oroszországot tavaly márciusban kizárták az Európa Tanácsból, miután megtámadta Ukrajnát. Szoltanovszkij diplomáciai pályafutása így a Vatikánban folytatódott. Az elmúlt években egyébként az Unió országaiból 400 dolgozó orosz kémet utasítottak ki, akik – úgymond – diplomáciai tevékenységet folytattak.
A Vatikán egyébként a világ egyik legnagyobb diplomáciai hálózatával rendelkezik a világon az apostoli nunciusoknak köszönhetően, akik folyamatos kapcsolatban állnak a helyi egyházi vezetéssel.
Az orosz hatóságok szerdán ideiglenesen felfüggesztették a Krími hídon átmenő autóforgalmat. A Telegramon terjesztett üzenetben nem közöltek részleteket. A hídon többnyire ukrán dróntámadások miatt állt le a forgalom.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, Ukrajna erőteljesebben akar fellépni az orosz fegyveriparral szemben. "Világosan látjuk, mely területeken kell fokozni az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy megakadályozzuk a terrorista képességek növekedését" – fejtette ki az ukrán elnök. Az orosz fegyveripar elleni külföldi szankciók nem elegendőek – tette hozzá. Moszkva az Ukrajna elleni agressziós háború miatt bővítette a fegyvergyártást. Kijev azért aggódik, mert az orosz ipar a szankciók ellenére is be tud szerezni más országokból elektronikai alkatrészeket.
Az orosz védelmi miniszter „2025-ig tartó tevékenységi tervről” beszélt az ukrajnai háborúval kapcsolatban