;

Varga Mihály;költségvetési hiány;bankadó;kiigazítás;gazdasági növekedés;Nagy Márton;

- Összevissza beszél a gazdaságpolitikáról Nagy Márton és Varga Mihály

A pénzügyminiszter továbbra is lehetséges és szükséges költségvetési kiigazításról beszélt kedden egy konferencián, ezt megelőzően Nagy Márton bankvezetőknek azt mondta, nem lesz bankadó.

Továbbra is zűrzavar uralkodik a kormány gazdaságpolitikájában és a kommunikációban, láthatóan egymásnak feszül a kiigazítást és a költségvetési egyensúly elérését szorgalmazó Varga Mihály pénzügyminiszter Nagy Mártonnal.

A gazdaságfejlesztési miniszter – aki kettejük közül az elmúlt években nagyobb mértékben bírta Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát – a hiány és az infláció csökkentésével szemben a növekedés bármi áron való hajszolását erőlteti a 2024-es választási év előtt. Nagy Márton még hétfőn hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség vezetőségét. A találkozón – a GFM kedden kiadott közleménye szerint – a miniszter azt közölte a bankvezérekkel, hogy a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében a kormány az új bankadó kivetése helyett a hitelezés újraindítását várja el bankszektortól. A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése. Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében: továbbra is aktívan működjenek közre a kamattámogatott állami hitelprogramokban – mondta Nagy Márton.

Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben egy konferencián arról beszélt – a Portfolio.hu tudósítása szerint –, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is fontolgatja a költségvetési megszorításokat, a 2023-as költségvetési törvényben kitűzött 3,9 százalékos GDP arányos hiánycél elérését. Ez azt jelentené, ha komolyan vennék a miniszter szavait, hogy szeptember és december között egy fillérrel sem nőhetne a hiány, ami teljes képtelenség még akkor is, ha komoly szándék lenne a költségvetési kiigazításra.

– A cél továbbra is változatlan: 2023-ban tartani a hiányszámot, ami nyilván kihívásokkal teli. Jelenleg vizsgálja a kormány, hogy ez a 3,9 százalékos cél milyen eszközökkel tartható. Itt megint belekezdhetnék a múlt heti listámba, de nem teszem, vannak eszközeink, ez a lényeg

– mondta Varga Mihály, utalva múlt héten bejelentett lehetséges kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekre – vagyis a bankok extraprofitjának elvonásra.

A bankrendszer idén valóban extra jövedelemhez jut a az MNB 18 százalékos kamatának köszönhetően – erre utalt mind a két miniszter. Ráadásul a banki nyereségeket MNB finanszírozza, miközben emiatt az MNB ezer milliárdos veszteséget termel, vagyis elvi alapon még lehetne is extraprofit adóztatásáról beszélni, mert itt valóban meg nem szolgált extraprofit keletkezik a bankoknál. 

Szinte minden szép és jó – de ha még nem, akkor hamarosan az lesz.