A német gazdaság, szemben több hazai értelmezéssel, nem strukturális, hanem ciklikus válságot él át – mondta el lapunak Bod Péter Ákos. A jegybank korábbi elnöke szerint nincs ok aggodalomra Európa hosszú ideje legnagyobb gazdaságának kilátásaival kapcsolatban. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaság beágyazottsága továbbra is nagy a német gazdaságba, ami belátható időn belül nem fog változni.
A mostanában gyengélkedő német autóipar valóban okoz gondokat az ottani gazdaságban, aminek okai egyszerre vezethetők vissza a Covid-19-re, az elektromos autók gyártásának felfutására, valamint arra, hogy a recesszió hatására csökkentek világszerte az autóvásárlások. Mégis fontos tisztázni, hogy a német gazdaság nem egyenlő a német autóiparral. Lényegesen kisebb súlyt foglal el benne, mint a magyar és a szlovák gazdaságban – fogalmazott Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy az utóbbi kettő a jelenlegi helyzetben hasonlóan növekedési gondokkal küzd, akárcsak a német. A gazdaság szerkezetének viszonylagos egyoldalúsága miatt a kilátásaink az északi szomszédunkkal együtt valamivel rosszabbak mint Németországé.
A német ipar több lábon állasa (diverzifikáltsága) egyfelől nagyobb lehetőséget ad a termelés növekedésének beindítására, másfelől az ottani autógyárak megtalálják a megoldást, hogy jelenlegi erősségükről, a belsőégésű motorok előállításáról , hogyan álljanak át az elektromos autók gyártására. A kontinens legnagyobb gazdaságának legkomolyabb problémája, hogy pillanatnyilag rengeteg pénzt igényel az orosz energiáról való átállás, és ezek költségei eleve a recesszió felé lökik az országot. Átállási veszteségről van szó, ami azt jelenti, hogy a német gazdaság válsága ciklikus, vagyis időszakhoz kötött, amelyen viszonylag gyorsan túljutnak. Az orosz energiahordozók kivezetését a „biztonságba való befektetésnek” nevezte a szakértő, és ennek kapcsán különösen visszásnak tartja, hogy éppen az a magyar kormány gúnyolódik most a német helyzeten, amelyik nem tett valódi lépéseket, hogy függetlenedjen az orosz energiahordozóktól.
A németek átmeneti gondjait növeli, hogy gazdaságukban lényegesen komolyabb súllyal szerepel a rendkívül energiaigényes vegyipar, mint a nagyságrendileg vele összemérhető franciában és olaszban. Az orosz-ukrán háború nyomán elszabadult energiaárak gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatása összeért az atomenergiával való teljes szakítás programjával. A német állam részéről komoly befektetéseket igényel ezek kezelése, amelyekhez rekord nagyságú forrásokra van szükség. Bod Péter Ákos ennek kapcsán példaként említette, hogy elkészült az ország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú távvezeték-hálózat – ennek hossza több száz kilométer –, amelyen az északon alternatív módon (jellemzően szélerőművekben) megtermelt áramot képesek eljuttatni a déli tartományokba. Döntő módon speciális tényezők fékezik jelenleg a német gazdaságot. Az energia drága, és ebből jelentős behozatalra szorul az ország. A helyzet azonban ezen a téren is viszonylag gyorsan rendeződik, nem kis részben az ottani energiaszektor zöldítése miatt.
A gazdaság jövőbeli növekedési esélyeit iparának sokoldalúsága mellett a korábbi magyar jegybank elnök szerint az is segíti, hogy Németország fiskális (költségvetési) mozgástere kifejezetten nagy. Viszonylag alacsony szintű az államadósság mértéke, az államkötvényeket rekord alacsony kamat mellett bocsátják ki, ellentétben éppen Magyarországgal. A német pénzügyi és gazdaságpolitikát mindig is az erőteljes óvatosság jellemezte, ami máig nem változott. Németország felelősséget érez az Európai Unió tagállamaival szemben, ezért sem vállal a jelenleginél nagyobb eladósodást, legyen szó államadósságról és költségvetési hiányról. Berlin abból a szereptől sem szeretne eltávolodni, hogy a hitelesen kérhesse számon a tagállamokon a maastrichti kritériumok teljesítését – tette hozzá a közgazdász, de mint fogalmazott: valójában politikai döntés kérdése egy, a jelenleginél lazább német költségvetési politika megvalósítása, ami gyorsíthatja a növekedést.
A kritikus hangok szerint ez ráférne az EU vezető államára, amely az infrastrukturális fejlesztéseket elhanyagolta az utóbbi években, ezért komoly összegekre volna szükség a közúthálózat fejlesztésben és fenntartásban. Ugyanez igaz a német vasutak fejlesztésére is. Arra pedig éppen a Covid időszakában derült fény, hogy az ország digitális hálózata csak komoly nehézségek mellett képes kiszolgálni a növekvő igényeket. Akár német sajátosságnak is nevezhető, hogy a felgyűlt gondokat viszonylag gyorsan, egy csomagban oldják meg a kormányok – emlékeztetett Bod Péter Ákos, visszautalva, hogy Németország rövidebb idő alatt és a vártnál kisebb nehézségekkel jutott túl a 2008-2009-es világgazdasági válság hatásain. Ilyesmire számíthatunk most is.
A magyar gazdaságra mai tudásunk szerint nem fog különösebben előnytelen hatást gyakorolni a német ipar mostani alacsonyabb teljesítménye, még akkor sem, ha a nagy német autógyártók jelen vannak hazánkban – vélekedett a szakember, aki szerint önsors rontó hangokat hallani német ügyekben a kormány tagjaitól és annak közvetlen környezetéből. Fölösleges dolog az oroszlán bajszát húzogatni, különösen, ha nincs is igazunk – tette hozzá. A hazai ipar beágyazottsága masszív a német gazdaságba, ami belátható időn belül nem is fog változni. A volt jegybankelnök kitért arra is, hogy a Német – Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara évente méri fel a hazánkban megtelepedett német cégeket, és ebből kiderül, hogy a döntő többség nem foglalkozik a távozás gondolatával. Igaz – hangzott el –, ha úgy vetődik fel a kérdés, hogy befektetési célpontnak újból Magyarországot választanák-e, már nem ennyire egyértelmű a válasz.
Nem csak érik, hanem következik a német fordulat
A gyengülő export, valamint a reálbércsökkenés miatt visszaeső belső kereslet a két alapvető oka a német gazdasági teljesítmény idei első negyedéves csökkenésének és másodikban pedig a stagnálásnak – olvasható az Európai Unió szeptemberben megjelent Európai gazdasági kilátások című kiadványának Németországra vonatkozó fejezetében. Az idén tavasszal született előrejelzések ennél jobb eredményeket vetítettek előre, ám ma már azzal számolnak, hogy éves szinten 0,4 százalékkal lesz alacsonyabb a német GDP, mint volt 2022-ben. Az EU számításai szerint ugyanakkor fordulat következik be a német gazdaságba a harmadik és negyedik negyedévben, mert a reálbérek emelkedésével a növekedés egyik motorja a belső kereslet élénkülése lesz, egyben javul a külkereskedelmi mérleg. A korábbival azonos szinten maradó export mellett csökkenni fog az import – olvasható a jelentésben, és ez utóbbi hír nem sejtet sok jót a magyar gazdaség számára. Erre az évre 6,5 százalékos inflációval számolnak, ami jövőre 2,8 százalékra fog mérséklődni, bár mindkét érték kapcsán leírták: ezek magasnak számítanak. A német GDP 2024-ben 1,1 százalékkal nőhet az előrejelzés szerint, noha ez borúlátóbb érték, mint amivel idén tavasszal számoltak. Nem meglepő módon a német gazdaság egyik legnagyobb gondja az építőipar teljesítményének jelentős visszaesése, amit az EU-s jelentés nem számszerűsít.
