A Policy Solutions minap publikált – lapunkban is részletesen ismertetett – reprezentatív felmérése alapján különös módon a Mi Hazánk szimpatizánsai nagyobb mértékben pártolják az Európai Uniót (62 százalék), mint a Fidesz szavazói (60 százalék).
Nem pusztán véletlenül kicsúszott eredményről van szó: a Policy Solutions kutatása szerint a Mi Hazánk táborában az euró bevezetését is nagyobb arányban támogatják (62 százalék), mint a fideszesek (55 százalék), és Mi Hazánk szavazói közül többen gondolják úgy, hogy a magyar gazdaság jelentősen profitál az uniós tagságból, mint a kormánypártiak (szintén 62, illetve 55 százalék).
Az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére nem ingott meg Magyarországon az uniós tagság támogatottságaAz adatok azért is meglepők, mert a Mi Hazánk erősen euroszkeptikus (praktikusan: EU-ellenes) párt, parlamenti képviselője és alelnöke az a Novák Előd, aki 2012-ben – még jobbikos politikusként – nyílt színen EU-s zászlót égetett Szabó Gábor akkori pártigazgatóval. A Mi Hazánk népszavazást szeretne Magyarország uniós tagságáról, ennek során pedig úgy kampányol: rabok legyünk, vagy szabadok? A megfogalmazás nem hagy kétséget afelől, hogy a párt a kilépést preferálja.
Kérdésünkre, mi lehet az oka, hogy ennek ellenére a Mi Hazánk szavazói körében nem csekély többségben, a kormánypártiaknál nagyobb arányban vannak EU- és európártiak, Novák Előd kijelentette:
ez elsősorban a Fidesz – szerinte sajnálatosan megengedő – politikájának hatásával magyarázható.
Bár a kormány rendszeresen bírálja a sok bajunk forrásának tartott Uniót, a Fidesz hivatalos álláspontja mégiscsak az, hogy az EU-nak nincs alternatívája. A kormány így összességében olyan képet közvetít az unióról, mint amiből nem szabad kilépni, amivel befolyásolja a Mi Hazánk szavazóit is – mondta az alelnök.
Novák Előd hozzátette:
a Mi Hazánk kategorikusan elutasítja az euró bevezetését, de annak nem látja realitását, hogy Magyarország egyik napról a másikra kilépjen az EU-ból.
A párt által kívánatosnak gondolt népszavazást is évekig tartó társadalmi vitának kellene megelőznie. Állítása szerint Thomas Piketty francia sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön. Egyébként pedig az alelnök úgy véli,
hogy az EU magától össze fog omlani, még mielőtt Magyarország népszavazást rendezne. Ezért is fontos, hogy legyen forgatókönyv az unió utáni életre
– közölte Novák Előd.
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője másfajta magyarázattal szolgált. Sok jel utal arra – kezdte –, hogy a Fidesz és a Mi Hazánk hasonló ideológiai platformon van. Ugyanakkor Toroczkaiék (Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke – a szerk.) gyakran kritizálják a kormányt, és a választóik megosztottak a kormány megítélésében, ahogy a 21 Kutatóközpont a tavalyi választás előtt kimutatta. A fideszes propaganda és az EU-ellenes kommunikáció így valószínűleg sokkal jobban hat a kormánypárt saját szavazóira, mint a többi párt választóira.
A korábbiakhoz képest a Mi Hazánk visszafogottabban nyilatkozik az unióról. Feltehetően a párt is tisztában van azzal, hogy választóinak jelentős része nem akar azonnali kilépést
– mondta Hunyadi Bulcsú. A magyarok általában pragmatikusan szemlélik az Európai Uniót, amely a Fidesz és a Mi Hazánk számára is inkább szimbolikus ellenségként jelenik meg.
Szétválik a pragmatikus és a szimbolikus politika. Hunyadi Bulcsú szerint a Mi Hazánk szavazói is látják és élvezik az EU előnyeit, de ez általánosságban se zárja ki azt, hogy valaki elutasító legyen az Unióval szemben, amikor szimbolikus ügyek – például a nemzeti szuverenitás kérdése – kerülnek szóba.
Bíró-Nagy András, a kutatást készítő Policy Solutions igazgatója hangsúlyozta:
nem először derül ki, hogy a Fidesznek sikerült a leginkább euroszkeptikussá alakítania a saját szavazótáborát
– hangsúlyozta. A Mi Hazánk szavazóinak összetétele viszont sokkal komplexebb annál, mint gondolnánk. Messze nem igaz, hogy csak a szélsőjobboldali szubkultúrához tartozók rokonszenveznek a Mi Hazánkkal, hanem például olyanok is,
akiket a járvány idején az oltás- és lezárásellenesség, a vírustagadás, esetleg más összeesküvés-elméletek vonzottak a párthoz.
Így aztán – állapította meg Bíró-Nagy András – a Mi Hazánk szimpatizánsai között szép számmal vannak olyanok, akik nem elutasítók az EU-val szemben. Elmondható ugyan, hogy a Mi Hazánk politikusai EU-ellenes nézeteket vallanak, de szavazói nem feltétlenül az Unióhoz való viszony miatt választják ezt a pártot. A mai politikai mezőnyben a Fidesz éppen eléggé euroszkeptikus azok számára, akik vevők az ilyen üzenetekre.
Jelenleg a Fidesz táborában van a legtöbb kilépéspárti. 2021-ben a fideszesek 17 százaléka válaszolta azt, hogy egy népszavazáson az EU elhagyására voksolna, ma már 28 százalékuk. Két évvel ezelőtt tehát nagyjából minden ötödik fideszes támogatta a kilépést, ma már minden negyedik. Ha így folytatódik tovább a kampány az EP-választásig, akkor Bíró-Nagy András szerint
könnyen előfordulhat, hogy jövő év végén már minden harmadik fideszes az EU-ból való kilépés mellett lesz.
