„Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” címmel nyújtott be törvénymódosító javaslatokat hétfőn éjfél előtt néhány perccel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Ennek egyik passzusa szerint a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a közalkalmazottak illetményéből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat „nem vonhat le és nem utalhat tovább”.
Mindez annak fényében érdekes, hogy ugyanebben a módosító javaslatcsomagban a többi, azaz nem a közszférában dolgozó munkavállaló esetében nem szerepel ilyen kitétel, a munkáltató az ő írásbeli kérelmükre továbbra is köteles levonni és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviseleti javára a kérelemben meghatározott összeget átutalni.
– Ez a javaslat – amellyel kapcsolatban nincsen kétségünk afelől, hogy a kormánypárti többségű parlament elfogadja majd, és februártól hatályba is lép – egyértelműen diszkriminatív, arrogáns, nem szolgálja a párbeszédet, sérti a munkavállalók érdekeit, és egyedül arra irányul,
hogy gyengítse a közszférában foglalkoztatottak (köztisztviselők, önkormányzati, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, nem hivatásos rendvédelmi alkalmazottak) jogai érdekében olykor kemény hangon fellépő szakszervezetek munkáját, megnehezítse működését
– fogalmazott lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Hozzátette: annál is inkább váratlanul érte őket a törvényjavaslat gyors benyújtása, mert ezzel kapcsolatban még zajlott egyfajta társadalmi egyeztetés, amelynek során eddig nem kérték ki egyetlen érdekképviselet állásfoglalását sem, és sem a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, sem pedig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot nem hívták össze ez ügyben. A kormányjavaslattal kapcsolatban állást foglalt a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöksége is, amely szerint ez az intézkedés ténylegesen gyengíti a civil társadalmat és a szakszervezeteket, ezért sürgették az Európai Bizottságot és az Európa Tanácsot, lépjenek fel ellene, a magyar kormányt pedig arra kérték: ne ássa alá a szakszervezeti életet, ne gyengítse a taglétszámot, az érdekképviseletek pénzügyi kapacitását, s ne növelve adminisztratív terheit.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke – aki korábban lapunknak elmondta, hogy tagjaik 90 százaléka eddig a munkáltatón keresztül utalta a tagdíjat – szerint a törvényjavaslat alaptörvénybe ütközik, hátrányosan különböztet meg munkavállalói csoportokat, ezért Alkotmánybíróságon támadják meg, s nemzetközi érdekképviseleti fórumokon is jelzik kifogásaikat. Hozzátette: azért is visszatetsző a javaslat, mert például még a pedagógus-társadalmon belül is diszkriminatív, a szakképzési centrumokban és a felsőoktatásban dolgozókra ugyanis nem vonatkozna a korlátozás.
Mindkét szakszervezeti vezető elmondta a Népszavának: dolgoznak azokon a lehetőségeken, amellyel megkönnyíthetik majd a munkavállalók számára a szakszervezeti tagdíj befizetését a javaslat törvényre emelkedése után is. Ezek között szerepel, hogy a szakszervezeti tag a számlavezető bankjának adhat állandó megbízást, de direkt internetes tagdíjfizetési módozatokon is gondolkodnak. Már most elkezdik a párbeszédet a tagjaikkal, felvilágosítva őket ezekről a nehézségekről, és arról is: a hatékony érdekképviseleti munkához erős és jól működő szakszervezetekre van szükség, akkor is, ha ezt a kormány minden eszközzel – most például az anyagi erőforrások adminisztratív korlátozásával – igyekszik akadályozni.
Bonyolultabbá és drágábbá tenné az Orbán-kormány a szakszervezeti tagdíjak befizetését a közszférában, az érintettek tiltakoznak