A diplomácia hete lesz New Yorkban: hétfőn magas szintű csúcstalálkozóval az ENSZ újjá akarja éleszteni az akadozó Fenntartható Fejlődési Célokat. Keddtől az ENSZ-közgyűlés általános vitájára várnak egy sor állam- és kormányfőt. Novák Katalin köztársasági elnök az esemény nyitónapján szólal fel. Szerdán pedig António Guterres, a világszervezet főtitkára klímakonferenciát rendez.
Az ENSZ 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, amelynek keretében 17 kulcsfontosságú fenntartható globális fejlődési célt.határoztak meg. Ezek közé tartozik egyebek mellett, hogy 2030-ig véget kell vetni az éhezésnek és a mélyszegénységnek. A koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a szegény országok adósságválsága azonban rendkívüli módon visszavetette a megfogalmazott célok megvalósítását. A világszervezet szerint, ha minden a jelenlegi ütemben folytatódik, 2030-ban még mindig 575 millió ember él majd mélyszegénységben, és legalább 600 millióra tehető majd az éhezők száma.
A világ egy sor politikusa felszólal a fenntarthatósági csúcstalálkozón, amelyen szintén megjelenik Novák Katalin is. Az esemény második napja egybeesik az ENSZ 78. közgyűlésének nyitóülésével. Ezen a 193 tagállam képviselői szólalnak fel. A tavalyi évhez hasonlóan a központi téma minden bizonnyal az ukrajnai háború lesz. Ezúttal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen utazik New Yorkba. Tavaly videokapcsolaton keresztül szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében várhatóan további segítséget kér országa számára a nemzetközi közösségtől az oroszok elleni háborúhoz. Tekintettel az ellentámadás nehézségeire, az elnök aggódik amiatt, hogy a nyugati országok egy idő után megelégelik a hazájának nyújtott támogatást és jelentősen csökkentik a fegyverszállításokat. A globális Dél számos, a háború által érintett országa is kompromisszumos megoldást sürget. Az ukrajnai háború az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai nyílt ülésének is témája lesz.
A globális felmelegedés elleni küzdelem lesz a szerdai klímacsúcs középpontjában, amelynek házigazdája Guterres főtitkár lesz. Az ENSZ-hét előtt a portugál diplomata figyelmeztette az állam- és kormányfőket a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire. Olyan időszakban találkoznak, amikor az emberiség hatalmas kihívásokkal néz szembe – hangoztatta Guterres. Példaként említette a súlyosbodó éghajlati vészhelyzetet, amely drámai konfliktusokat válthat ki. A megélhetési válság pedig egyenlőtlenségeket eredményez, tette hozzá.
Aggodalmat keltett, hogy röviddel az ENSZ-közgyűlés nagy horderejű általános vitájának kezdete előtt az Oroszországot támogató országok egy csoportja levelében jelezte, blokkol több olyan nyilatkozatot, amelyet a világközösség az általános vita során fogadna el. Blokkolással fenyegetik azt a szöveget is, amely az a fenntartható fejlődési célokat hivatott megerősíteni. A német dpa hírügynökség által megszerzett levelet 11 állam írta alá, Oroszország mellett Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Észak-Korea, Eritrea, Irán, Nicaragua, Szíria, Venezuela és Zimbabwe. A levél aláírói elítélik az országaikkal szemben bevezetett szankciókat, hangsúlyozva, hogy a büntetőintézkedések „akadályozzák” őket a fejlődésben. A négy tervezett nyilatkozatról - amelyek a világjárványokra való felkészültségre, az egészségügyi ellátásra és a tuberkulózis elleni küzdelemre is kiterjednek - folytatott tárgyalások során "számos fejlődő ország jogos aggályait figyelmen kívül hagyták", áll a levélben.
Egyelőre nem világos, hogy a többi ország hogyan reagál a levélre, és hogy veszélyben van-e a nyilatkozatok elfogadása.
