- Az ellenzék még nem ért rá szembenézni a tavalyi választási vereséggel, a pártok inkább csak a pozíciókon marakodnak

Választási kárbecslő néven hoztak létre tavaly április 26-án egy Signal-csoportot az ellenzéki pártok, amely elviekben arra lett volna hivatott, hogy kielemezzék a számukra lesújtó eredmény okait, és levonják belőle a tanulságokat. A projektből azonban nagyjából semmi sem lett, néhányszor terápiás jelleggel találkoztak a Demokratikus Koalíció  Teréz körúti irodájában, május 17-e óta pedig a csoportba sem írt senki - írja a Direkt 36.

– Még azt sem elemeztük, hogy hova tűntek a Jobbik-szavazók – idézte fel a csoport egyik tagja a lapnak nyilatkozva. Ezzel arra az egyébként is sejtett tényezőre utalt, hogy feltehetően főként a Jobbik korábbi szimpatizánsainak távolmaradása miatt lett jóval kevesebb szavazója az összellenzéknek ahhoz képest, amennyi voksot 2018-ban az ellenzéki pártok begyűjtöttek külön-külön.

A portál szerint  az ellenzéki pártok jelenleg nem csak hogy teljesen alkalmatlanok a kormányoldal kihívására, de nem is igazán fókuszálnak erre, főként inkább egymással vannak elfoglalva. Az ellenzék két legerősebb szereplője jelenleg Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Ők elviekben megállapodtak abban, hogy a jövő évi önkormányzati- és európai parlamenti választásokig nem keresztezik egymás útját, valójában azonban a konfliktusuk nem rendeződött, és

A másik nagy helyezkedés a pártok között zajlik. Összefogást mostanában főként csak a kisebb formációk emlegetnek, a Momentum és a DK főként arra számít, hogy a jövő évi választások letisztázzák az erőviszonyokat és a kisebb, érdemi támogatottsággal nem bíró alakulatok eltűnnek a képből. 

A cikk részletezi, hogy a választási vereség okaival való szembenézés rendre elmaradt, és bár voltak erre kísérletek, ezek jellemzően füstbe mentek. A Párbeszédnél például Karácsony Gergely tartottak fontosabbnak, hogy az LMP és a DK viszonyát járják körül, miután egy átadott DK-s mandátum révén a zöldpárt kvázi lekötelezettjévé vált Gyurcsány Ferenc pártjának. Karácsony Gergely ezzel szemben inkább egy zöldpárti szövetségre szerette volna rábírni az LMP-t. Az MSZP-nél pedig Ujhelyi István próbálkozott egy masszívabb újjászervezési akcióval, ami azonban olyannyira nem talált fogadtatásra a pártban, hogy az EP-képviselő is lépett. A Momentum eközben a belső feszültségeivel volt elfoglalva, Fekete-Győr András ugyanis nehezményezte, hogy a párt akkor új elnökéhez, Gelencsér Ferenc elvette tőle a frakcióvezetői pozíciót is. Gelencsér ezt követően állítólag országjárásra küldte Fekete-Győrt, a küldést azonban ő tagadja.

A DK eközben árnyékkormányának megalakításával volt elfoglalva, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy az ellenzéki térfélen belül biztosítsa magának a vezető pozíciót. A párt érdemi riválisnak jóformán csak a Momentumot tartja, Donáth Anna és Fekete-Győr András pártját azonban elkönyvelték amatőrnek, miután kiderült, hogy bár a Momentum 4-5 héttel korábban tudomást szerzett a terveikről, mégsem próbált semmilyen módon keresztbe tenni, például egy többpárti árnyékkormány tervével. Gyurcsány Ferenc pártja eközben szervezetten nekiállt más ellenzéki pártok politikusait is elcsábítani.

Miközben tehát az ellenzéki pártok egymással vannak elfoglalva, érdemben egyikük sem tudott profitálni a Fidesz gyengüléséből. Pedig egy, a Direkt 36-nak név nélkül nyilatkozó politikai elemző belső mérésekre hivatkozva azt állította, lett volna lehetőségük erre. – Közkeletű tévhit, hogy a gazdasági válság ellenére a Fidesz nem vesztett támogatót. Ennél kevés nagyobb tévhit van. Hárommillió szavazójuk volt, ebből a mi méréseink szerint 700 ezret vesztettek, több mint 20 százalékot – fogalmazott az elemző, hozzátéve, a bizonytalanokból sokkal inkább a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak és a Mi Hazánknak származhat előnye. 

A DK által szintén megkörnyékezett Baranyi Krisztina is meglehetősen kritikusan nyilatkozott: – Az ellenzék szlogenje lehetne, hogy párbeszéd a mandátumokért. A pártvezetők nem tárgyalnak másról egymással, mint a pozíciókról. Nem a víziókról vagy a programról beszélnek, hanem felügyelőbizottsági meg külső bizottsági helyekről – fogalmazott Budapest IX. kerületének a polgármestere.

Aki elégedett ezzel a helyzettel, az Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki egy zártkörű tanácskozáson, a Megyei Jogú Városok Szövetségének tavalyi ülésén nyíltan kimondta: – Legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak.

Azt egyébként, hogy nem a pozíciók osztogatásával lesznek népszerűek, az ellenéki pártok is tudhatják. – A tavalyi időközi idején végigjártam a kerületet, beszéltem az ellenzéki választókkal, akik mind azt mondják, hogy elegük van ebből, fejezzék már be az egymással való foglalkozást. Erre nem kíváncsi senki – mesélte Őrsi Gergely, Budapest II. kerületének a polgármestere nemrég a 444-nek adott interjúban.