Akár ezer milliárd forint megtakarítás is keletkezhet az idén költségvetés úgynevezett Rezsivédelmi Alapjában – derül ki a Magyar Államkincstár adataiból. Az ok kettős: az energiaárak tavaly óta a töredékükre estek, eközben a rezsi- és honvédelmi alap feltöltésére kivetett különadókat a kormány továbbra is beszedi. A parlament idén március végén végén fogadta el a 2023-as költségvetési törvény módosítását, miután a kormány teljesen irreális makropályával készítette el a 2023-as büdzsét és fogadtatta el idejekorán a parlamenttel még tavaly júliusban. Ez volt a módosítás valódi oka, de nem ezzel indokolta a számok átírásának szükségességét a kormány, hanem a „védelemmel”. A kormányzati kommunikációban a kormány különösen szeret harcolni, ismeretlen kihívással szemben megvédeni a választóit, s ezért is lett a 2023-as költségvetés a rezsivédelmi és a honvédelmi kiadások erőteljes növelése miatt „védelmi”.
A költségvetés részeként létrehozott rezsi-, valamint honvédelmi alap csak papíron létezik, nem is vonatkoznak rá olyan külön szabályok, mint például a foglalkoztatási vagy a nukleáris alap gazdálkodására. Ez a kormány szempontjából előnyös, mert a két alapból gyakorlatilag arra költ amire tetszik. Az elmúlt hónapokban főleg a rezsivédelmi alapot használta folyó kiadások finanszírozására. Idén ebből költött a kormány többek között sporttámogatásra és beruházások támogatásra is, s tehette, mert túlbiztosította magát. A januárban módosított költségvetésben azzal számoltak, hogy rezsitámogatások összege akár 2610 milliárd forintot is elérheti, ez az idénre várt bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százaléka. Ezzel szemben a Magyar Államkincstár (MÁK) által közölt adatok szerint az idei várható rezsivédelmi kiadás módosított előirányzata egész évre mindössze 968 milliárd forint lesz. Ez utóbbi becslés viszont erőteljesen visszafogottnak tűnik, mert már a július végéig kifizetett rezsivédelmi kiadások 1078 milliárd forintra rúgtak, sőt a Pénzügyminisztérium augusztusi előzetes államháztartási tájékoztatójából az is tudható, hogy ez az összeg augusztus végére elérte az 1085 milliárd forintot, vagyis augusztusban praktikusan nem emelkedtek a kiadások. A múlt hét végén a holland gáztőzsdén (TTF) a földgáz ára 35,2 euró volt megawattóránként, ez 84 százalékos csökkenés egy év alatt. (Nem mellesleg ebből az összegből köbméterenként nettó 136 forintos gázár jön ki, ezt terheli még a rendszerhasználati díj és az áfa, s ezt adja a kormány 102, illetve a kedvezményes mennyiséget meghaladó fogyasztóknak 747 forintos köbméterenkénti áron a rezsicsökkentés jegyében.)
Az áram ára tavaly nyár óta 73 százalékkal lett olcsóbb. Vagyis a következő hónapokban sem kell arra számítani, hogy a rezsitámogatások hirtelen megugranak, ez viszont azt jelenti, hogy a tervezett 2610 milliárd forinttal szemben 1300-1500 milliárd forintnál megáll a éves rezsiszámla, vagyis akár 1100-1300 milliárd forintos megtakarítás is elérhető lenne ezen a téren.
Miközben kiadások a rezsialapból a tervezettnél kisebb mértékben csordogálnak, a bevételek rendületlenül gazdagítják a költségvetést: a kormány nullszaldósra tervezte meg az alap költségvetését, vagyis eredetileg 2610 milliárdos bevétellel számoltak az erre a célra bevezetett különadókból, amelyet extraprofit adónak nevez a kormány még abban az esetben is, amikor nem a profitot adóztatja. 2610 milliárdos bevételi előirányzatot menet közben csak kis mértékben, 30 milliárd forinttal csökkentette, így most 2580 milliárdos bevételre számíthat a rezsialap. Ebből az első hét hónapban 1173 milliárd folyt be, ami elmarad az időarányosan elvárható 1500 milliárd forinttól, de ezeket az adókat nem időarányosan szedi be a kormány. Ha elfogadjuk a 2580 milliárdos bevételi előirányzatot, az azt jelenti, hogy ezer milliárdos megtakarítás várható ezen a soron. A helyzetet árnyalja, hogy a különadókból 1411 milliárd folyik be, ezt pótolja a ki a költségvetés 1168 milliárddal az egyéb adóbevételekből. Látva a csökkentett forrásigényt a rezsikiadásokat az utolsó fillérig fedezik a különadók.
Nem csak a rezsialapban, de a Honvédelmi Alapban is jelentős megtakarítások keletkezhetnek: a MÁK adatai szerint a Honvédelmi Alapba 842 milliárd forint adóbevétel érkezik – ide folyik be a bankadó és a biztosítási adó –, és ebből fedezik a honvédség eszközbeszerzéseit. A Magyar Honvédség idei tervezett felhalmozási kiadásait 1086 milliárd forintban szabta meg a kormány, az első hét hónapban ebből mindössze 76,4 milliárdot költöttek el – vagyis nagy valószínűséggel ezen a soron is több száz milliárdos megtakarítatás elérhető az év végéig.
Elszállóban hiány
Augusztus végén az államháztartás hiánya elérte a 3298 milliárd forintot, az egész évre tervezett 3400 milliárdos összeg 97 százalékát, ami egyben azt is jelenti, hogy a hiánycél nem tartható, az idén a deficit akár a 3800-4000 milliárd forintot is elérheti. A hiány elszállását épp a rezsikiadások finanszírozásával szokás magyarázni, ám mint látható, ezen a téren a különadóbevételek gyakorlatilag fedezik a kiadásokat. Vagyis a tervezettnél és időarányosan elvárhatónál jóval magasabb hiány oka a recesszióval, a kieső adóbevételekkel, az elmaradó uniós pénzekkel, valamint a nem tervezett, indokolatlan költésekkel magyarázható. Az év elején a kormány mintegy 400 milliárd forintot költött a Vodafone megvásárlására. A kiadásokat növeli a kamatok emelkedése, hisz az államadósság finanszírozása több száz milliárddal nő tavalyhoz képest, de a magas infláció miatt nem tervezett nyugdíjkiegészítésre is szükség lesz, miközben a bevételi oldalon az infláció közel sem hozott annyi pluszbevételt a lakossági fogyasztás összeomlása miatt, mint amivel a kormány számolt.
