A líbiai árvíz - ami több, mint tizenegyezer ember halálát, tízezrek eltűnését okozta, és Derna nagyrészét elsodorta, elöntötte -, nem közvetlenül magának a Daniel-viharnak, illetve az azzal járó, valóban hatalmas mennyiségű esőnek a következménye. Hanem a Derna-vádi - folyóvölgy, amelyben csak időszakosan folyik víz - két gát átszakadásának az oka. Ezek közül az egyik pár kilométerrel Derna város előtt volt. A két gáton 2007-ben a török Arsel cég kezdett felújítási munkálatokat, de 2011-ben a polgárháború kezdetekor kivonult az országból, és később már nem is tért vissza. Gépeiket ellopták, a helyszínekkel nem törődött senki. A kettészakított, két külön kormánnyal is bíró országban természetesen keresik a felelősöket, de érdemes egy kicsit foglalkozni a gátak történetével is. Ezeket az 1941-es, az 1959-es és az 1968-as árvizek után építették az 1970-es években, hogy a viharok hozta hirtelen, nagy vízmennyiséget tárolják, ne engedjék rá a városra. Az elmúlt évtizedek nemtörődömsége, a gátak karbantartásának hiánya, és a Daniel-vihar soha nem látott csapadékmennyisége tehát együttesen okozták a tragédiát. Előbbinek egyszer tán lesznek felelősei, de érdekes maga a vihar is, amelynek kapcsán új kifejezéssel ismerkedhetünk: a medikánnal, a szó a mediterrán és a hurrikán szavak összevonásából származik.
Ezek jellemzően az észak-afrikai partok közelében alakulnak ki, és abban különböznek a hurrikánoktól és tájfunoktól, hogy hidegebb vizek fölött keletkeznek. A műholdképeken viszont látszik, hogy a felhők épp úgy örvénylenek bennük, mint azokban, és a viharok középpontjában megtalálható a szem is, ahol nincs felhő, és a szél is alig fúj. A medikánok ugyanakkor gyengébbek, és kisebb területet járnak be meleg éghajlati rokonaiknál. Erősségük a hurrikánok skáláján egyesnek felel meg, jellemzően 119-153 km/órás széllel. Daniel most hatalmas széllel és 170 milliméter csapadékkal jött, erősségét a szakemberek egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írják. “Meg vagyunk róla győződve, hogy a klímaváltozás miatt vannak túltöltöltődve csapadékkal ezek a viharok” - mondta a Guardiannak Liz Stephens, a Readingi Egyetem professzora. “A medikánok inkább ősszel alakulnak ki, amikor a tenger már felmelegedett, és a felsőbb légrétegek hideg levegőjét eléri a tenger felszínéről felfelé áramló melegebb légáramlat, és ezek összekeveredenek egy alacsonyabb nyomású központ körül” - magyarázta Suzanne Gray az egyetem meteorológus professzora. Az USA Nemzeti Ócéppeán- és Atmoszférakutató Hivatalának adatai szerint medikánok átlagban évente kétszer alakulnak ki. A Daniel mielőtt lecsapott Líbiára, elérte Bulgáriát, Görög- és Törökországot is. Görögországban 2016 és 2018 között három ilyen vihar is előfordult, 2020 szeptemberében pedig az Ianos három ember halálát okozta, árvizek, földcsuszamlások voltak következményei. 2021-ben Szicíliára is lecsapott egy medikán.
A Meteo-France szerint azért nehéz ezeket a klímaváltozásra utaló jelzésként értékelni, mert ritkák, de abban egyetértenek a tudósok, hogy a tengerek emberek okozta felmelegedése hozzájárul extrém erősségű viharok kialakulásához. Az óceánok nyelték el ugyanis annak a hőmennyiségnek a 90 százalékát, amit az emberiség az ipari forradalom kezdete óta termelt. Spanyol tudósok szerint a Földközi-tenger júliusban elérte az eddig mért legmagasabb hőmérsékletét, ami két-három fokkal több a megszokottnál, ez járulhatott hozzá a Daniel-vihar “felturbósításához”. “Az, hogy a Daniel medikánná válhatott, valószínűleg a melegebb tenger-felszíni hőmérséklet következménye, ami az emberek okozta klímaváltozás következménye” - vonta le a következtetést Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem klímatudósa.
Ezek jellemzően az észak-afrikai partok közelében alakulnak ki, és abban különböznek a hurrikánoktól és tájfunoktól, hogy hidegebb vizek fölött keletkeznek. A műholdképeken viszont látszik, hogy a felhők épp úgy örvénylenek bennük, mint azokban, és a viharok középpontjában megtalálható a szem is, ahol nincs felhő, és a szél is alig fúj. A medikánok ugyanakkor gyengébbek, és kisebb területet járnak be meleg éghajlati rokonaiknál. Erősségük a hurrikánok skáláján egyesnek felel meg, jellemzően 119-153 km/órás széllel. Daniel most hatalmas széllel és 170 milliméter csapadékkal jött, erősségét a szakemberek egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írják. “Meg vagyunk róla győződve, hogy a klímaváltozás miatt vannak túltöltöltődve csapadékkal ezek a viharok” - mondta a Guardiannak Liz Stephens, a Readingi Egyetem professzora. “A medikánok inkább ősszel alakulnak ki, amikor a tenger már felmelegedett, és a felsőbb légrétegek hideg levegőjét eléri a tenger felszínéről felfelé áramló melegebb légáramlat, és ezek összekeveredenek egy alacsonyabb nyomású központ körül” - magyarázta Suzanne Gray az egyetem meteorológus professzora. Az USA Nemzeti Ócéppeán- és Atmoszférakutató Hivatalának adatai szerint medikánok átlagban évente kétszer alakulnak ki. A Daniel mielőtt lecsapott Líbiára, elérte Bulgáriát, Görög- és Törökországot is. Görögországban 2016 és 2018 között három ilyen vihar is előfordult, 2020 szeptemberében pedig az Ianos három ember halálát okozta, árvizek, földcsuszamlások voltak következményei. 2021-ben Szicíliára is lecsapott egy medikán.
A Meteo-France szerint azért nehéz ezeket a klímaváltozásra utaló jelzésként értékelni, mert ritkák, de abban egyetértenek a tudósok, hogy a tengerek emberek okozta felmelegedése hozzájárul extrém erősségű viharok kialakulásához. Az óceánok nyelték el ugyanis annak a hőmennyiségnek a 90 százalékát, amit az emberiség az ipari forradalom kezdete óta termelt. Spanyol tudósok szerint a Földközi-tenger júliusban elérte az eddig mért legmagasabb hőmérsékletét, ami két-három fokkal több a megszokottnál, ez járulhatott hozzá a Daniel-vihar “felturbósításához”. “Az, hogy a Daniel medikánná válhatott, valószínűleg a melegebb tenger-felszíni hőmérséklet következménye, ami az emberek okozta klímaváltozás következménye” - vonta le a következtetést Karsten Haustein, a Lipcsei Egyetem klímatudósa.
