- „Lényegében itt az Orbán-kormány termelte ki a maffiát”

A kormányzati kommunikáció szerint egyre súlyosabb a menekülthelyzet a déli határnál, és erre hivatkozva tartják fenn bő hét éve a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, amelyet legutóbb szeptember elején hosszabbítottak meg újabb hat hónappal. A magyar állami adatok és helyzetjelentések azonban régóta nincsenek szinkronban a nemzetközi menekültügyi- és segélyszervezetek megállapításaival, statisztikáival, így nem könnyű megítélni, valójában mekkora a „nyomás” a déli határon futó kerítésnél.

Az Eurostat összesítése szerint a menekültkrízis csúcsán 2015-2016-ban 1,1-1,2 millióan kértek menedékjogot az EU területén. A szerb-magyar határon 2015 nyarán változott a helyzet drámaian, ekkor a békeidők havi 500-1000 menedékkérőivel szemben hirtelen egy hónap alatt 35 ezren próbáltak bejutni. A Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold adatai szerint 2015 őszéig 123 ezer menekült lépte át délről a határt. A krízis fő hulláma Szerbiában 2016 februárjáig tartott. Akkor átlagosan heti 2500-3000 új menekült érkezését regisztrálták a szerb határszervek és a menekültsegítő karitatív szervezetek.

A 2016 tavaszán kötött Merkel-Erdoğan paktum nyomán Törökország EU-s apanázsért elzárta a menekültek útját nyugat felé. Azóta az EU-t érintő menekülthelyzetnek nem a fő frontja a magyar déli határsáv. Az Európai Határ-és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint a menekülthelyzet a Földközi Tenger középső medencéjében „éles”, míg az Észak-Balkánon, a magyar határnál az idén január és augusztus között ötödével csökkent a menekültek száma 2022 azonos időszakához képest. Hasonló kép bontakozik ki az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR szerint: január és július között a Nyugat-Balkánon összesen 14 700 menekült kelt át, azaz tizedannyian, mint 2015 őszén. Idén július végére nagyjából egy időben, egyszerre átlagosan 6300 menekült volt Nyugat-Balkánon, ennek valamivel több mint fele, 56 százaléka Szerbiában, ami jelentős csökkenés tavalyhoz képest, akkor július végén 10 ezer menekült volt jelen a térségben.

Ehhez képest a rendőrségi statisztikák növekvő esetszámokról szólnak. Az év első hét napján, 2522 esetről adtak hírt – ebben a statisztikában a megakadályozott tiltott határátlépések, az elfogott és előállítottak, továbbá a Szerbiába „átkísértek” száma szerepel. A múlt heti adatok 8696 esetről szólnak. A növekedést árnyalja viszont az: ingadozik az esetszám, a tavalyi csúcs például 11 149 volt. Ennél fontosabb az, hogy a statisztikából nem derül ki az: sokan a kudarcos kísérletek miatt hetente többször is nekifutnak a magyar határnak, vagyis az esetszámok növekedése nem jelenti azt, hogy hasonló arányban emelkedik a menekültek száma is.

s ennek nagyjából fele, hétezer ember folytathatta útját a magyar határ felé, azaz nagyjából tízszeres lehet a magyar hatóságok „migránsszorzója”.

Míg a menekültek számában nincs jelentős változás, abban van, hogy az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt, és az üzletre rárepülők a haszon reményében egyre durvább eszközöket vetnek be.

„Lényegében itt az Orbán-kormány termelte ki a maffiát” – fogalmazott egy, a déli határvidéket jól ismerő civil jogvédő forrásunk. Mivel a kormány sokat bírált szabályrendszere miatt a Szerbia felől érkezők számára szinte lehetetlen menekültstátuszhoz jutniuk, sokan jobb híján illegálisan próbálnak átjutni Magyarországra, s onnan Nyugat-Európába. A menekültek pedig gyakorta a terepismerettel rendelkező emberkereskedők szolgáltatását keresik.

Mint forrásaink ecsetelték, az emberkereskedők előbb megmutatják a menekülteknek, hol „ugorjanak” – azaz próbáljanak átjutni a kerítésen –, és ha odaát nem buknak le, autóval felszedik őket. Utána pedig, nem ritkán egy ideig egy közbeeső helyen parkoltatják őket, majd ha biztosak abban, hogy a hatóságok nem követték őket, akkor viszik át őket Nyugat-Európába.

A szerb területen, a menekülteket toborzó, határhoz vezető csapatok főleg közel-keletiekből állnak, míg a szállítók már jellemzően szerb és román állampolgárok. Forrásaink szerint az utóbbi időszakban fegyverhasználatig durvult konfliktusok mögött az áll: nemzetközi megállapodások és a szerb rendőrség hathatósabb fellépése miatt beszűkült a határsávban az emberkereskedő bandák mozgástere, így a maradék piac – vagyis a határátlépési pontok – őrizetéért megy a harc.

Mintegy rendelésre Szlovákiába érkezett a hullám

Rendkívüli ülést tart a pozsonyi parlament kedden a szlovák–magyar határ ellenőrzéséről. Az ülést a Robert Fico vezette Smer-SD kezdeményezte, azt követelve, hogy a kormány – kellő erőket biztosítva – vezessen be ideiglenes határellenőrzést a Magyarország felől érkező migránsok bejutásának megakadályozására. Fico pártja szerint a kormány nem kezeli megfelelően ezt kérdést. Az Ódor Lajos vezette ügyvezető kabinetet Fico egy bűnszervezetnek nevezte, amely maga szervezi az illegális bevándorlást az országba, s Ódorról, Zuzana Caputová elnökről, valamint a menekültügyi hivatal vezetőjéről is azt állította, hogy „Soros György migrációs politikáját” hajtják végre.

Fico szerint a rendőrség a törvényeket megsértve regisztrálja az illegális bevándorlókat, ami lehetőséget biztosít számukra, hogy Szlovákiában maradjanak vagy folytassák útjukat Nyugat-Európába, holott nincsenek is hivatalos irataik.

Ódor szerdán ismertette a kormány intézkedéseit a kialakult helyzet kezelésére. Töröltetnék a rendőrök kötelezettségét, hogy igazolásokat adjanak a menekülteknek, illetve 500 katonával megerősítik a rendőrséget. Hamran István rendőrfőkapitány korábban arról beszélt, hogy az 517 kilométeres közös határ lezárása nem lehetséges, mivel nincs elég rendőr, és valószínűleg nem is lenne elég hatékony megoldás, hiszen a menekültek a Szerbia felőli magyar határkerítésen is átjutnak.

Egyes politikusok a magyar hatóságok tehetetlenségét és szándékosságát látják abban, hogy a nyáron, a választási kampány kibontakozásával párhuzamosan egyre több illegális menedékkérő jelent meg Szlovákia magyar határmenti régióiban. Állítják, Orbán Viktor így próbálja választási győzelemhez segíteni Robert Ficót, és a jelenség összefügg az elmúlt hónapokban Magyarországon amnesztiával szabadon bocsátott mintegy 1400 embercsempésszel is.

A Smer szeptember 7-re és 11-re is rendkívüli ülést kezdeményezett ebben a témában, de ezeket határozatképtelenség miatt nem sikerült megnyitni. Megfigyelők szerint a demokratikus pártok képviselői szándékosan maradnak távol, mert nem akarják a populista háromszoros volt miniszterelnök, Fico kampánycéljait szolgálni, így valószínű, hogy harmadjára sem sikerül megtartani az ülést.

Szlovákiában szeptember 30-án tartanak előrehozott parlamenti választásokat, és eddig Fico Smerje tűnik legesélyesebbnek a győzelemre. A nyár elején viszont erősödni kezdett Zuzana Caputová korábbi formációja, a zöld-liberális Progresszív Szlovákia (PS), s a szeptember eleji felmérések már fej-fej mellett mutatták a Smerrel, egyaránt 17,8 százalékon. Elemzők szerint még a Smer győzelme esetén is előfordulhat, hogy az új parlamentben nem lesz elegendő partnere a kormányalakításhoz.