Szabadságharc van Magyarországon. Ezt mondta a köztársasági elnök a most zajló Demográfiai Csúcson. Novák Katalin saját példáján mutatta be, miért is vagyunk a csatatéren.
Ő, a háromgyerekes édesanya „családellenes időkben” szült, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban. Ekkor zuhant történelmi mélypontra a gyermekvállalási kedv - mondta. De a magyar családok nem hagyták magukat, és egy olyan országot harcoltak ki, ahol érték lett az emberi élet.
Sőt, 1848-hoz hasonlóan most még tizenkét pont is született a béke, szabadság és egyetértés jegyében.
Legyünk elnézőek vele, onnan a Karmelita magasságából nagyon másnak tűnhet a valóság.
Azokban a családellenes években, amelyekről az államfő beszél, elkészült a Legyen jobb a gyerekeknek címet viselő nemzeti stratégia. Ez 2032-re fokozatosan csökkentette volna a mélyszegénységet. A Fidesz eltörölte. A családi pótlék akkor minden évben emelkedett. Azóta nem. Na, de ne is révedjünk el a múltban, nézzük a jelent.
Azt mondja, érték lett az emberi élet. Valóban?
Üldözi a kormány az azonos nemű párokat. Elképzelhetetlen szegénységben élnek gyerekek, a fogyatékkal élők élete nem számít.
Azt is említette, a családok vissza fogják venni mindazt, ami őket megilleti, templomokat, iskolákat, értékeket, ünnepeket.
Csak halkan kérdezem meg, kitől kell visszavenniük?
Persze, ha így kért bocsánatot Iványi Gábor gyerekeket, hajléktalanokat, időseket, betegeket segítő egyházától annak kivéreztetése miatt, akkor áldassék a neve.
Vagy a gyerekektől, akiket nem szaktanárok tanítanak?
No, és mire gondolhatott amikor az értékekről beszélt? Lehet, ő is kerek szemekkel figyeli, hogy elkordonozzák a fiatalok elől Krúdy Gyula, Kertész Imre, vagy, - te jóságos úristen, a nevét is félve írom le - Náray Tamás könyveit?
Ha mindezzel van baja az államfőnek is, az ígéretes. De félő, hogy az ő harca nem erről szól.