;

mesterséges intelligencia;Dr. Meskó Bertalan;

A konferencia résztvevőinek a vállalatok irányítását segítő MI-t is bemutatták. Képünkön Mark Raben, az SAP közép- és kelet-európai technológiai igazgatója

- Szintet ugrott a mesterséges intelligencia

A ChatGPT megjelenésével az MI a hétköznapok része lett, a jövőben megkerülhetetlenné válik. Aki nem foglalkozik vele, el fogja veszíteni a versenyelőnyét hangzott el a SAP NOW Hungary napokban tartott konferenciáján.

A kétnapos SAP NOW Hungary konferencián, az általunk látott előadások középpontjában a mesterséges intelligencia vállalati felhasználásának lehetőségei voltak, a kérdés, hogyan, milyen célok érdekében lehet hatékonyan alkalmazni az új technológiát. Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, az MI-tudomány már a múlt század ötvenes évei óta ismert, de most a ChatGPT megjelenésével került be igazán a köztudatba. Miben lettünk jobbak az elmúlt 5-10 évben? - tette fel a kérdést Pintér. Az egyik terület az adattárolás, gyakorlatilag végtelen mennyiségű adatot tudunk tárolni, másrészt az ennek feldolgozásához szükséges számítási kapacitás is rendelkezésre áll már.

De kell-e félnünk az MI-től? Az igazgató szerint nem igazán, nem ez az első eset a történelemben, hogy az új technológia aggodalmakat kelt, de azok a vállalatok, amelyek kimaradnak az MI alkalmazásából, valóban kárt szenvedhetnek, lemaradhatnak. A SAP Hungary 300 fős kutatást végzett vállalati döntéshozók körében, amiből kiderült, van még tennivaló az oktatás, ismeretterjesztés területén, hiszen sokan nincsenek még azzal sem igazán tisztában, mi nevezhető MI-nek, milyen technológiai megoldások tartalmaznak MI-t. De jó jel, hogy majdnem mindenki tudja, hogy már régebben megjelent, még ha nem is voltunk tudatában, hogy használjuk. A legtöbben pozitívan látják szerepét, és úgy gondolják, érdemes befektetni a jövőben felhasználásába, jelenleg azonban nem hagyatkoznának, illetve nem is hagyatkoznak teljes mértékben az MI által hozott döntésekre. Az adatok etikus felhasználása a szoftverfejlesztő cégek és az IT-technikusok felelőssége, a jogalkotási folyamat az EU-ban már elindult. Fontos kérdés az is, kell-e félniük az embereknek attól, hogy az MI elveszi munkájukat: valóban sok feladatot megoldhat, de ezek mechanikusan elvégezhető, repetitív munkák, ahol nem rúghat labdába a kreativítás, a művészi oldala a dolgoknak. A gépeknek épp az ahaszna, hogy ezeknek az elvégzéséhez teszik szabaddá az embereket.

Meskó Bertalan arról beszélt, hogyan fogja a generatív AI (lásd keretes írásunk) új szintre emelni az egészségügyet. Az orovosi jövőkutató már használta, tesztelte az összes szóba jöhető egészségügyi eszközt, használt vénaszkennert (ennek segítségével nem kell keresgélni vérvételhez a vénát), vércukormérő-, vérnyomásmérő-, alvásmérő-okosórákat. De mindezek hagyományos mesterséges intelligenciával működnek, a kérdés, miben nyújt újat a generatív MI? A gMI a meghatározás szerint olyan gép, amely az emberi intelligencia jeleit mutatja, bármilyen szinten is. Ma még az első szinten van, ami azt jelenti, jól definiált feladatokat képes elvégezni, de csak szűk területen: például CT-képeken azonosítja a rák jeleit, önvezető autóban felismeri a gyalogosokat. A második, az általános intelligencia szintje, ami azt jelenti, kapacitása vetekedik egy ember kognitív képességeivel, gondolkodásásval, tud táncolni, tervezni, énekelni, sakkozni, stratégiát alkotni, rengeteg dolgot csinálni egyszerre. A harmadik szint a mesterséges szuperintelligencia lesz, amelynek tudása az emberiség kollektív tudásával lesz versenyben. A cél az, hogy épp ne érjük el a második szintet, tehát élvezhessük a gMI előnyeit, de ne veszítsük el felette a kontrollt. Ez hosszútávú célkitűzés, ami elméletben lehetséges.

A generatív mesterséges intelligencia tehát egy új szint: az algoritmusok mintát, szerkezetet keresnek az adatsorban, és próbálnak valami hasonlót generálni. Lehet ez kép, hang vagy szöveg, majd megpróbálja ugyanazt, de máshogy újrateremteni. A nagy nyelvi modell nem szöveget értelmez, hanem tokeneket. Azaz, a kérdéseinkből tokeneket készít, azaz lebontja kisebb egységekre, ami lehet egy szó vagy akár csak egy szótag. Nem szövegre válaszol szöveggel, hanem elképesztő hatékonysággal megjósolja azoknak a tokenekenek a szekvenciáját, amit mi válaszként fogunk kapni: olyan válaszokat tud generálni, amilyeneket mi emberek is elfogadnánk egy beszélegtés során.

Használható a gMI az orvoslásban is, leletek értelmezésében például, de itt, ha hibázik, annak fokozott a veszélye, mert tud eredményeket, sőt forrásokat is “hallucinálni”, de nem azért, mert csalni akar, hanem mert valami hiba akadt a tokenizációs folyamatban, és ezért nem működött elég hatékonyan. Tehát bármilyen jó is lesz az gMI, a végén az embernek kell megmondania, hogy a válasz jó, vagy nem jó. Az alkalmazásától ezen túl még azért is ódzkodnak az egészségügyben, mert alig van szabályozás, a következő generációkra a szabályokat már most meg kéne alkotni, hogy megjelenésükkor azonnal lehessen őket használni.

Generatív mesterséges intelligencia

Olyan technológia amely múltbeli adatokra támaszkodva hoz létre újat legyen szó szövegről, képről, videóról, kódról, stb. Ezt úgy éri el, hogy tanul és mintázatokat keres az adatokban, majd ezeket az ismereteket használja fel az új tartalom létrehozásához.

Szerencsére nem sérült meg senki.