Júliusban is Magyarországon mértek a legnagyobb, 29 százalékos éves energiaáremelkedést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 38 tagállama közül – derül ki a világ legfejlettebb államait tömörítő szövetség szeptember eleji jelentéséből. (Bár az OECD energiaáremelkedési nyilvántartásában csak 35 tagállam adatai szerepelnek, a hiányzó Ausztrália, Új-Zéland és Costa-Rica, illetve a „kulcspartner” Dél-Afrika adatai is kedvezőbbek.)
A helyzet már csak azért is aggasztó, mert a spanyol energiaárak immár 24 százalékos zuhanást mutatnak. (A spanyol energiaárakat két éve Orbán Viktor közrádiós kinyilatkoztatása során még elrettentő példaként hozta fel. Igaz, a kormányfő állításait akkor sem lehetett a tényeknek megfeleltetni.) A belga és holland árzuhanás hasonló, de esnek az Egyesült Államokbeli és osztrák tarifák is. A kimutatás tanúsága szerint az OECD tagállamainak többségét ma már energiaárcsökkenés jellemzi. Igaz, a lengyelek, szlovákok és csehek még mindig drágulással szembesülnek. Az OECD-sorrendben utóbbiaké a 3. legkedvezőtlenebb, 14 százalékos adat. A dicstelen második hely a – hozzánk hasonlóan kiugró, 22 százalékos drágulást kimutató – Kolumbiáé. Az OECD tagállamainak júliusi energiaárátlaga éves alapon 7,5 százalékos csökkenést mutatott.
Az OECD-adatbázisban végzett kutatásaink szerint Magyarország április óta vezeti a dicstelen sort, pontosabban kullog, messze lemaradva, a többi tagállam után. Ráadásul, míg az energiaárcsökkenés, több hónapos távlatban, az országok egészét tekintve, egyre kedvezőbb, addig a hazai mutató egyre rosszabb. És ha még ez sem elég: Magyarország egy éve, 2022. júliusában, vagyis a nemzetközi energiaárrobbanás közepén, 4,4 százalékos energiaáremelkedési ütemével, éppenséggel még a lista legelőkelőbb, első helyén állt. Ezután – vélhetőleg nem függetlenül az augusztus 1-től hatályba léptetett, részleges lakossági rezsiemeléstől – már szeptemberben a 18. helyre estünk. A középmezőnyből pedig decemberben estünk ki. A kormány ekkortájt kötelezett több vállalkozás- és közintézmény-típust az – akkor alacsonynak számító – hatósági energiaárak helyett piaci energiaárfizetésre. Utóbbiak ráadásul, a tavalyi tőzsderobbanást lekövetve, épp akkor többszöröződtek meg. Bár a kormány azóta egyes fogyasztói köröknek igyekezett némi energiaártámogatást biztosítani, a jelek szerint a lakosságon kívüli kör zöme ma is a tavaly év végén vállalt, többszörös energiaárat fizeti. Sokak szerint részben ez magyarázza az összes hazai árra vonatkozó inflációs adat kiugró szintjét is. Lapunk érdeklődésére egy szakértő a kiugró energiaárértéket az egy évvel ezelőtti adat alacsony szintjével indokolta. Az OECD kimutatását a KSH is visszaigazolja: a hazai szervezet múlt hét pénteki inflációs jelentése szerint a háztartási energia augusztusban 35, ezen belül pedig a gáz 47 százalékos, éves drágulást mutatott.
Az OECD egyszersmind az élelmiszerek júliusi áremelkedését is felmérte. Eme, 38 tagú lista szerint, Törökország után nálunk emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak is.
