Petteri Orpo em egészen negyed éve Finnország miniszterelnöke, hiszen június 20-án iktatták be, de ez a rövid idő is meglehetősen mozgalmas volt a kormány életében, s nem éppen pozitív szempontból. Egy lemondott miniszter, két nagy tüntetés, három botrány, három bizalmatlansági indítvány, számtalan válságtanácskozás tarkította a kabinet hétköznapjait, s mindezt úgy, hogy még meg sem kezdték az igazi munkát.
Mindenesetre az eltelt időszak jól mutatja azt, mennyire kockázatos volt bevonni a kormányzásba a jobboldali populista Finnek Pártját, mert lényegében az összes botrány kapcsolódik valamiként a politikai erőhöz.
A kormány még csak tíz napja volt hivatalban, amikor a kijelölt gazdasági miniszter, Vilhelm Junnila lemondásra kényszerült Hitler-viccek miatt. Még a választási kampányban nyerőnek nevezte párttársa jelölti sorszámát, a 88-ast, amely neonáci körökben a Harmadik Birodalom vezetőjének köszöntésére utal. Emellett kiderült az is, hogy az önéletrajzában hamis adatokat adott meg. Távozásra kényszerült továbbá a "klímaabortuszokról" szóló rasszista szidalmai miatt is. Utódját, Wille Rydmant alig iktatták be, amikor olyan szöveges üzenetek kerültek napvilágra, amelyekben szintén rasszista kijelentéseket tett.
A Finnek Pártjának vezetője, Riikka Purra kormányfőhelyettes is bírálatok kereszttüzébe került. A jelenlegi pénzügyminiszter még 2008-ban, azelőtt, hogy a politikusi pályát választotta volna, drasztikus, nyomdafestéket nem tűrő kijelentéseket tett a bevándorlókkal kapcsolatban, hogy csak az enyhébbet idézzük, "török majmokról" írt, egyúttal nyíltan felszólított a koldusok megverésére.
Az ellenzéki pártok a nyári szünetben a botrányok hatására rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeztek, hogy megvitassák a kormány intézkedéseit ért "rendkívül kiterjedt nemzeti és nemzetközi bírálatokat". Süddeutsche Zeitung által idézett indítvány fogalmazott. A kezdeményezést kezdetben sikerült megakadályoznia Jussi Halla-ahónak. A politikust, aki 2017-2021 között a helsinki parlament elnöke volt, a mostani parlament elnökének választották meg. Nem örvend túl jó hírnévnek, 2008-ban eljárást indítottak ellene gyűlöletre való uszítás miatt, 2009-ben pedig el is ítélték. A végső ítélet 2012-ben született meg, igaz, túl szigorúnak azért nem nevezhető a 400 eurós büntetés. Halla-aho a jelek szerint még nem igazán fogta fel mit is jelent az ország egyik legfontosabb közjogi méltóságának lenni. Twitter-profilján még mindig megtalálható a Scripta című blogjára mutató link. Ezen az oldalán számos alkalommal bírálta Finnország bevándorláspolitikáját és az ottani multikulturalizmust. Ugyanakkor az is tény, hogy a finn parlamenti elnök bírálta az Alternatíva Németországért (AfD) német pártot oroszbarátsága miatt.
Halla-ahónak csak ideig-óráig sikerült megakadályoznia az ellenzék által kezdeményezett parlamenti ülést, erre múlt szerdán került sor. Előtte a négy koalíciós vezető bemutatta új rasszizmusellenes programját, mivel ez volt a Svéd Néppárt (RKP) feltétele a kormányban maradáshoz. Már a rasszista botrányok előtt is rendkívül feszült volt az együttműködés a Finnek Pártja és a svéd ajkú kisebbséget képviselő liberális politikai erő között.
A viharos nyári hetekben többször úgy tűnt, hogy az RKP kilép a koalícióból, és ezzel felbomlik a kormány.
Petteri Orpo a program bemutatásakor hangsúlyozta, hogy az új kormány minden minisztere nemcsak elítéli a rasszizmust, hanem "aktívan küzdeni is fog vele szemben". Ezzel kapcsolatban összesen 23 különböző intézkedést jelentettek be, amelyek megvalósítására összesen másfélmillió eurót bocsátanak rendelkezésre. Egy új törvény tiltani fogja a holokauszt tagadását. Emellett megvizsgálják, hogy a nemzetiszocialista és kommunista jelképek milyen mértékben tilthatók be. A szerdai parlamenti ülésen 176 felszólalás hangzott el, de Purra és Wydman, akik voltaképpen az egész válságot kiváltották, hallgattak.
Hogy a Finnek Pártja nem igazán hajlandó lemondani a rasszista sztereotípiákról, azt Teemu Keskisarja nevű képviselőjük tette egyértelművé, amikor beszédében a finneket árjáknak nevezte. Az ellenzék több képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, ezzel az utolsó remény is elszállt arra, hogy a Finnek Pártja tényleg komolyan gondolja a rasszizmusellenes programot.
Purra azonban csütörtökön megvédte Keskisarja-t, mondván, csak egy történelmi szöveget idézett. A szerdai ülésen a szociáldemokraták bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek az egész kormány ellen. A Zöldek Purra, a Balpárt Rydman ellen követelt voksolást. Az már akkor is világos volt, hogy ezek az indítványok nem szereznek többséget, mivel a három ellenzéki párt együttesen csak 67 mandátummal rendelkezik a 200 fős parlamentben, míg a kormánypártok 108-at mondhatnak magukénak. A kormány simán túl is élte a szavazást, amire Petteri Orpo megjegyezte: most már elkezdődhet az igazi kormányzati munka.
Orpo kabinetje előtt nagyon is komoly kihívások állnak. Neki kellene látnia a gazdasági reformprogramnak és csökkentenie kell az államadósságot. Valószínűleg forró ősz lesz, sok sztrájkkal és tüntetéssel.
