India;G20;Narendra Modi;

- Konkrétumok híján

India komoly sikerként ünnepli, hogy a borús előjelek ellenére sikerült olyan zárónyilatkozatot elfogadni a G20-ak, a világ legfejlettebb, illetve legfőbb feltörekvő államai, valamint az Európai Unió tanácskozásán, amit minden fél támogatott. Való igaz, diplomáciai mestermunka volt a házigazda Narendra Modi indiai kormányfő részéről, hogy olyan dokumentumot sikerült megszerkesztenie, amit az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is aláírt. Más kérdés: a szöveg általánosságok halmaza. Moszkvát nem ítéli el a háború miatt, s a szöveg „Ukrajnában zajló” háborúról tesz említést és nem „Ukrajna elleniről”. A kettő között azért jelentős a különbség. Felszólít a dokumentum arra, hogy tiszteletben kell tartani az országok területi szuverenitását, de ezt Ukrajna esetében nem emeli ki. Látszólag mindenki győztesnek érezheti magát a zárónyilatkozattal, mégis komoly hiányérzetünk lehet.

Joggal merül fel a kérdés: mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is hozzájárult egy ilyen semmitmondó nyilatkozat aláírásához? Elsősorban az, hogy Brüsszel, de legfőképpen Washington számára rendkívüli módon felértékelődött India szerepe. A Nyugat azt reméli, hogy a valóban lélegzetelállító fejlődést mutató Újdelhi Kína ellensúlyává válhat Ázsiában. Csakhogy India sosem válik a demokratikus világ szószólójává a térségben, amint ezt a háború alatt tanúsított magatartása is igazolja. Az ország hiába a világ legnagyobb demokráciája, már csak földrajzi elhelyezkedése okán is jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal - Moszkvától vásárolja például legfőbb energiahordozóit és nélkülözhetetlen fegyvereit.

A G20-ak tanácskozása ezért nem a demokratikus világ győzelmével zárult, hanem ismét megmutatta, hogy a világ milyen komoly változásokon megy keresztül. Egyre erősebben hallatják hangjukat a feltörekvő államok. Ezt a nemrégiben Dél-Afrikában tartott BRICS-csúcson is megtapasztalhattuk, ahol a közösség bővítéséről döntöttek. A világ többpólusúvá válik, Washington elveszíti hegemóniáját. A kérdés csak az, hosszabb távon veszít-e ezzel a globális demokrácia.