Augusztusban 16,4 százalékra lassult az árak 12 havi emelkedése, ez némileg magasabb az elemzők által várt 16,2 százaléktól, arról nem beszélve, hogy a bátrabbak azt sem zárták ki, hogy már augusztusban 16 százalék alá csökken a mutató. „Üstökön ragadtuk az inflációt” – mondta minap Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban, a Gazdasági Versenyhivatal szerint egyenesen „öldöklő” árcsökkentési verseny alakult ki a boltokban, hála a kormányzati árfigyelő rendszernek, amiről mára kiderült, hogy egy egyszerű csellel meghekkelték az adatszolgáltatásra kötelezett multicégek. (Egyes multiik rájöttek, hogy elég csak egy boltban lényegesen csökkenteni a termékek árait, csak erre figyel az állami szoftver, így máris ők lesznek az árcsökkentés bajnokai.)
A KSH adatai szerint júniusban még 20,2, júliusban pedig 17,6 százalék volt az infláció – vagyis a trend egyértelműen csökkenő –, ennek jelentős része a bázishatás, vagyis a tavalyi magas árak, és hogy a lakossági fogyasztás miatt ma már nem tudnak egyszerűen árat emelni a kereskedelemben. A 16,4 százalék egy éves mélypont, ennél alacsonyabb tavaly júliusban volt az infláció, akkor 13,7 százalékot mértek. A nyugdíjas fogyasztói árindex most augusztusban 17,2 százalék volt vagyis 0,8 százalékponttal magasabb a „rendes” inflációnál.
Az inflációs kép vegyes: az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 19,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék).
A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent, ami kisebb csoda tekintve, hogy a liszten több mint egy évig ársapka volt. A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 31 százalékkal, a szolgáltatások átlagosan 13,2 százalékkal drágultak egy év alatt, ami nem arra utal, hogy az infláció "üstökön lenne ragadva" és "földbe lenne döngölve", de ami késik, az majd csak ezután jön.
Egy hónap alatt vagyis júliusról augusztusra a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek. Vagyis árcsökkenés ellenére az élelmiszerek átlagosan drágultak, s jól láthatóan ez főként az ársapkás termékeknél követezett be – erre hívta fel már hónapokkal ezelőtt a figyelmet az MNB elnöke, Matolcsy György, és sürgette az inflációt gerjesztő árstopok kivezetését.
A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, piaci alapon, hisz a kőolaj folyamatosan drágult, ezzel együtt a magyar kutak a legdrágábbak a régióban.
Ez is részben a árversenyromboló ársapkák utóhatása. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott. Az energiaárak csökkenése csalóka, ugyanis arról van szó, hogy kevesebbet fogyasztottak a magyar háztartások, így többen kerültek vissza az ártámogatott (rezsicsökentett) kategóriába.
Ugyan az 12 havi infláció tovább csökkent, havi alapon ismét jelentősen, 0,7 százalékkal nőtt a fogyasztói kosár átlagára. Legutóbb idén áprilisban volt ilyen magas a havi átárazás mértéke. Továbbá azt is fontos megjegyezni, hogy augusztusban jellemzően – a historikus átlag alapján – a havi átárazás enyhe negatív értéket szokott mutatni. Ezek fényében tehát még erősebbnek számít a 2023 augusztusi havi árdinamika – írta elemzői kommentjében Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint rövid távon érdekes lesz látni, hogy vajon a szolgáltatások esetében folytatódik-e az augusztusban látott gyenge átárazás és képes lesz-e a tartós fogyasztási cikkek inflációja is tovább mérséklődni. Amennyiben igen, úgy vélhetően még az üzemanyagok további drágulása sem veszélyezteti azon előrejelzésüket, hogy idén novemberre a fő inflációs mutató, az év végére pedig már a maginflációs mutató is 10 százalék alá csökkenjen - tette hozzá. Monetáris politikai szempontból azonban a neheze még csak ezt követően jön, hiszen a jegybank számára a 3 százalékos cél elérése a feladat, nem pedig az egyszámjegyű infláció. Ami az éves átlagos inflációt illeti, továbbra is 18 százalék közeli mutatóval számol az ING 2023-ban. Ezzel szemben jövőre enyhén 5 százalékot meghaladó átlagos inflációt prognosztizál.
