Magyar Honvédség;második világháború;hősi halottak;

- Huszonhét hősi halott katona maradványai kerültek elő Apagyon

Apagy és térsége az alföldi páncéloscsata jelentős színtere volt 1944 októberében.

Huszonhét, a második világháborúban elhunyt magyar honvéd földi maradványai kerültek elő a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Apagyon; a hadisírgondozók hét hős katona azonosításához kérik a lakosság segítségét, hogy a soha haza nem tért hősök családjai végre megtudhassák, mi történt szeretteikkel.

A Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága csütörtöki Facebook-bejegyzésében azt írta, a katonák exhumálását a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei végezték, az augusztus végi, háromnapos terepmunkát a helyi toborzóiroda hadisírgondozó részlege, a nyíregyházi székhelyű területvédelmi ezred tartalékosai és iskolai közösségi szolgálatot teljesítő fiatalok segítették.

Emlékeztettek arra, hogy Apagy és térsége az alföldi páncéloscsata jelentős színtere volt 1944 októberében, Nyíregyházát véres harcokban foglalták vissza a német-magyar csapatok a szovjetektől. Hozzátették, a település köztemetőjében 2020-ban történt az első felmérés, elsősorban egy 1948-ban készült jegyzői jelentés alapján, amelyben név szerint szerepelnek a parcellákban nyugvó katonahősök. A feltárás legfontosabb célja a sírokban nyugvók azonosítása volt, cél volt továbbá, hogy a hősök méltó nyughelyre, a budapesti Fiumei úti Sírkert 52-es parcellájába kerüljenek.

A temetőben két sorban összesen huszonhat, a görögkatolikus templomkertben pedig egy további katona földi maradványait találták meg, így a feljegyzés hitelesnek bizonyult.

A sírokból előkerült négy 42M Vécsey kézigránát, találtak gyalogsági lőszereket is, ezeket az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred szakemberei megsemmisítésre elszállították. A katonáknál jellemzően ceruzát és fésűt találtak, az egyik sírból egy 1907/31M Schwarzlose géppuska részei is előkerültek.

A bejegyzésben kiemelték, a huszonhét exhumált honvéd közül hét ismeretlen. Idézték Kertész József őrnagyot, a nyíregyházi toborzóiroda vezetőjét, aki beszámolt arról, hogy a katonák azonosításához a lakosság segítségét kérték. Jelezte: az antropológiai vizsgálatok és a katonák azonosítása után megkezdik a leszármazottak felkutatását, hogy a hősök családjai végre megtudhassák, mi történt szeretteikkel.

Egyúttal azt is jelezte az oroszbarát külügyminiszternek, hogy számára október 23-a helyett inkább november 4-e a testhezálló „ünnep”.