Komoly vizsgálatokat sürgetett a Portfolión megjelent múlt heti jegyzetében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a Békés vármegyei Szarvas, Kondoros, Mezőberény és Gyomaendrőd térségében augusztus 20-a környékén tapasztalt, összesen 99 földrengés kapcsán. A Paks 2-es bővítésért felelős korábbi kormánybiztos-államtitkár a rövid időre korlátozódó, nagy számú, sekély – 6-20 kilométeres mélységű –, felhőszerű földrengéseket Magyarországon szokatlannak tartja. A magnitúdó 1,7-től 4,1-ig terjedt, ami érzékelhető rengéseket jelent, így „többen kiszaladtak a házukból”. Szerinte érdemes vizsgálni, hogy az ilyen eseményeket nem emberi tevékenység okozza-e. A környéken zajlik például a „Corvinus-projekt”, melynek során akár 4 kilométer mélységből is igyekeznek olajat-gázt felszínre hozni. Bár konkrét információi nincsenek, ilyen bányászat esetén gyakorta alkalmaznak rétegrepesztést, ami aztán – akár Egyesült Államokbeli, akár európai tapasztalatok alapján – épp ilyen felhőszerű földrengés-eloszlást eredményez. A Corvinus-projektben egyébként az állami MVM is részt vesz.
A szakember – aki gyorsan leszögezte, hogy kérdése nem kapcsolódik a Paksi Atomerőmű telephelyének földrengésveszélyességére utaló, szerinte alaptalan felvetésekhez – a földhővel kapcsolatos, környékbeli bányászatra is felhívja a figyelmet. Békéscsabán ilyen fűtőmű létesül, illetve a világ más pontjain a mezőberényi geotermikus erőmű 2011-12-es megvalósítása során alkalmazott eljárás is hozzájárult földrengések kialakulásához. Ilyen esetekben bevett a rétegrepesztés, ami miatt például a svájci Bázelben rengett a föld. Bár az ottani kőzetszerkezet eltérő, a földhővel kapcsolatos kutatások növelik a földrengések kockázatát – szögezi le. Egy elemzés Kondoros térségében potenciális aktív törésvonalat mutatott ki – rögzíti Aszódi Attila.
A szakmai válasz nem váratott magára sokáig. Ádám László geológus néhány napra rá ugyanott rögzítette: a 2006-os, bázeli, geotermikus fúrások során tényleg alkalmaztak rétegrepesztést, ami a szakemberek várakozásainak megfelelően a kút közelében egy 3,4-es rengést váltott ki. A kutat mégis megnyitották és egy két hónappal későbbi, 3,2-es rengésen kívül további, hasonló események nem ismertek. Magyarországon a földhőkutatással kapcsolatos „hidraulikus serkentés” engedélyhez kötött, ugyanakkor tudomása szerint ilyet nálunk eddig nem alkalmaztak és nem is terveznek. Ennélfogva Mezőberényben sem történhetett hasonló, amely rendszer egyébként máig működésképtelen. A békéscsabai terv nem igényel rétegrepesztést, a Corvinus pedig nem földhőkutatás. A geológus leszögezi: a földrengések gyakorta a szakembereket is meglepik, illetve a földtudományi jelenségek között nehéz időtálló ok-okozati kapcsolatokat bizonyítani. De kiáll a mérések fejlesztése, illetve az adatok nyilvánossága mellett.
Időközben a hírbe hozott MVM „a Corvinus projektnek semmi köze a Békés vármegyei földrengéshez” címmel rögzítette igen sarkos álláspontját. A projektben résztvevő vállalatok, az MVM CEEnergy Zrt. és a Horizon General Llc. kijelentik, hogy a Corvinus kivitelezése és az elmúlt hetekben regisztrált magyarországi földrengések között semmiféle összefüggés nincs – szögezik le. A feltételezés egyebek mellett a helyszínek közötti távolság miatt, illetve a békési gázmezőn folyamatosan végzett kötelező mérések szerint is téves és alaptalan – írják. A földrengés által érintett terület és a Corvinus-kutatás színhelyéül szolgáló Nyékpuszta mező eltérő geológiai képződményekben helyezkednek el. Ilyen összefüggés a fúrás helyszínétől mért távolság és a fúrások mélysége alapján is kizárt. Az észlelt földrengések Szarvas környéki központja légvonalban 40-50 kilométerre húzódik a Nyékpuszta mezőtől. Szeizmikus hatás ilyen távolságból elképzelhetetlen. Míg a szóban forgó földrengések mélysége legalább 10 kilométer, a Corvinus projekt 4 kilométeres mélységben zajlik, ami szintén kizárja érintettségüket. Ezt folyamatos ellenőrző méréseik is alátámasztják. Tevékenységüket a környezetvédelmi és egyéb kapcsolódó előírások teljes körű betartásával, a szükséges hatósági és szakhatósági engedélyek birtokában végzik. Érzékeny mérőrendszereik az egyes eljárások, munkafázisok során egyszer sem észleltek földrengésre utaló hatást – szögezik le. (Mindezek kapcsán megjegyzendő: az MVM sem itt, sem korábban, lapunk megkeresésére nem válaszolt arra a kérdésre, hogy munkálataik során alkalmaznak-e rétegrepesztést.)
Orbán Viktor bölcsességei díszelegnek egy nemrég átadott csepeli gimnázium falánAz Aszódi Attila svájci példájában szereplő, valóban nagyobb földrengéskockázatú eljárás egyáltalán nincs jelen Magyarországon – szögezi le a környezetvédelemmel foglalkozó, Másfélfok nevű portálon ma megjelent tanulmányában Markó Ábel hidrogeológus, az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék PhD hallgatója, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársa. A „vádban” szereplő békési erőművek hagyományos, kétkutas földhő-rendszerek, amelyek alig jelentenek földrengéskockázatot. Ráadásul, míg a szóban forgó földrengések 6-20 kilométer mélységben alakultak ki, e kutak másfél-2,5 kilométerig hatolnak. A Magyarországon alkalmazott, hagyományos, termálvízalapú hasznosítás földrengésveszélyessége tekintetében tehát megnyugodhatunk – szögezi le a kutató. Ráadásul ez az eljárás Magyarországon alkalmas lenne a földgáz érdemi kiváltására. Nálunk több tucat két vagy többkutas földhőhasznosító rendszer működik. Itt a földrengéskockázat minimális.
Bár a nagynyomású folyadékok besajtolásán alapuló, mesterségesen továbbfejlesztett rendszerek okozhatnak földrengéseket, ezeket Magyarországon nem alkalmazzák.
Ilyen esetben repedések létrehozásával hoznak létre föld alatti áramlásokat. De a várható földmozgásokat ilyenkor is szakértők elemzik. Emellett felhívja a figyelmet a néhány száz méteres mélységű, iroda-, ipari- és lakóépületek, lakótelepek fűtésére és hűtésére gazdaságosan alkalmazható, környezetbarát hőszivattyúkra is. Ezek létesítési-üzemeltetési kockázata és teljesítménye is kisebb. Nagy hiba volna megalapozatlan félelmek miatt zárójelbe tenni a hazai geotermiát – fogalmaz Markó Ábel.
Újabb, most 3,6-os erősségű utórengést észleltek Szarvas környékénFél Magyarország rengett
A Foldrenges.hu adatbázisa szerint az elmúlt két hónap során Magyarországon tényleg Békés megyében érzékelték a legtöbb és legnagyobb földrengéseket. A leginkább augusztus 19-20-n észlelt események magnitudója az 1,6-tól a 4,2-ig, mélysége pedig a felszíntől 20 kilométerig terjedt. De az időszak során rengett a föld Tolna, Baranya, Somogy, Komárom-Eszergom, Fejér, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Veszprém, Pest és Csongrád vármegyében is. Az elmúlt hónapok során hasonló eseményekről érkeztek híradások a Békéssel határos, romániai Arad, de a valamivel távolabbi, horvátországi Eszék térségéből is.
Mi az a rétegrepesztés?
A hidraulikus serkentésnek két típusa ismert – ismerteti Markó Ábel. Az első esetben a nagynyomáson besajtolt folyadék megrepeszti a kőzetet, vagy megnyit már beforrott repedéseket. Mivel a besajtolás végét követően, azaz a nyomás lecsökkenésével a törés bezáródhat, a repedésekbe gyakran kitámasztóanyagot - például megfelelő homokszemcséket - juttatnak. Az eljárást az iparág a „nem hagyományos”, vagyis „anyakőzetben rekedt” kőolaj és földgáz bányászatából vette át. Hidraulikus nyírás, illetve rétegcsúsztatás esetén, egy már meglévő törésben idéznek elő elmozdulást. Amikor a besajtolás végén a törés bezárul, a felület egyenetlenségei természetes módon kitámasztják azt, lehetővé téve az áramlást.
A szakhivatal szerint nem a bányászat az ok
Mint az a sajtóban is több helyen megjelent, nem bányászati tevékenység okozta a Békés Vármegyei földrengéseket – válaszolta lapunk megkeresésére a bányahatósági jogköröket nemrég átvevő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. Rögzítették: elődintézményeik korábbi, célzott kutatásai igazolták, hogy a bányászati és ipari tevékenységek hazánkban nem eredményeztek földrengéseket. A jelenségek vizsgálata és megfigyelése, regisztrációja, katalogizálása az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának feladata – fűzték hozzá.
A rétegrepesztés tabu
Bár másfél évtizede a közeli, „makói gázkincs” kutatása kapcsán már felmerült a rétegrepesztés kérdése, a területről végül csalódottan levonuló olajcégek – így a kanadai Falcon, a Mol, vagy az amerikai ExxonMobil – a jelek szerint fúrásaik során nem alkalmazták a vitatott eljárást. Pedig a makói, vagy épp a Corvinus-projekt színhelyéül szolgáló, nyékpusztai mező „nem hagyományos” kőzeteiből szakértők szerint csak a mélyrétegek repesztésével csalogatható elő gazdaságosan a kőzetekbe zárt szénhidrogén. A szakszerűtlen rétegrepesztés egyik elrettentő példája, amikor a csapból víz helyett gáz folyik: erre az Egyesült Államokban akadt példa. Ilyen nálunk nem fordulhat elő, mert a nyersanyagot több kilométerrel a talajvíz szintje alatt kutatják - figyelmeztetnek szakértők. Bár Magyarországon a rétegrepesztés nem tilos, eddig az eljárást nem alkalmazták, de legalábbis ilyen esemény nem került nyilvánosságra. A földrengésveszéllyel hírbe hozott Corvinus-projektbe azután szállt be az állami MVM, hogy az Orbán-kormány meghirdette a még meglévő hazai földgázkincs kiaknázásának felgyorsítását.
