Tisztességtelen az Európai Unió eljárása Georgiával szemben, az országnak még ősszel meg kell kapnia a tagjelölti státuszt, ennek elmaradása nyomán az egész közösség hitelessége súlyos csorbát szenvedne - jelentette ki a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A hitelesen oroszbarát tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia tavaly a tagjelölti státuszt.
"Georgia semmivel sincsen rosszabb állapotban, semmivel nem teljesít rosszabbul, mint Ukrajna vagy Moldova az európai uniós elvárások tekintetében. Azt pedig kifejezetten tisztességtelennek tartjuk, hogy a Moldova és Ukrajna számára mintegy szorgalmi feladatként adott 12 pontos listát Georgiának a tagjelölti státusz előfeltételeként írták elő. (...) Georgiának meg kell kapnia még idén ősszel a tagjelölti státuszt, Georgia mindent megtett ennek érdekében. Az is világos ennek alapján, hogy a Georgia tagjelölti státuszáról szóló döntés nem szakmai, hanem politikai kérdés, így politikai elköteleződésre, politikai döntésre van szükség" - mondta. Majd úgy vélekedett, hogy ezen döntés elmaradása nyomán nem pusztán a bővítési politika, hanem az egész EU hitelessége szenvedne komoly csorbát. Arra is kitért, hogy Magyarország megtette a szükséges intézkedéseket, integrációs szakértőt delegált a kormány Georgiába, és hazánk kész további támogatásra is.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek a kaukázusi térséggel, amit bizonyít, hogy októberben együttes kormányülésre kerül sor Georgiában. Ennek során a felek megállapodást írnak alá a beruházások védelméről, az ösztöndíjprogram meghosszabbításáról, illetve a felsőoktatási és szakképzési együttműködésről - tájékoztatott. Kiemelte, a közép-európai energiabiztonság és a környezetvédelmi célok elérése tekintetében Georgia szerepe a következő időszakban erősödni fog, minthogy az ország Azerbajdzsánnal együtt úgy döntött, hogy jelentős beruházásokat hajt végre a megújuló energiaforrások terén, és a főként szélerőművekkel megtermelt áramot Európába exportálja. "Így a tavaly év végén létrejött négyoldalú, azeri-georgiai-román-magyar megállapodás értelmében a világ leghosszabb víz alatti elektromos áramkábeljét fogjuk lefektetni a Fekete-tenger alatt" - közölte. Majd hozzátette, hogy a megvalósíthatósági tanulmány a jövő év elején készen lesz, illetve megegyezés született a közös vállalat megalapításáról és az irányító testület létrehozásáról is, az e célból létrehozott miniszteri bizottság ülésére pedig novemberben sor kerül majd Budapesten.
A miniszter ezután tudatta, hogy a tárgyaláson hosszan beszéltek a biztonsági helyzetről is, elsősorban az ukrajnai háborúról és ezzel összefüggésben Georgia európai uniós tagjelölti státuszáról. "Itt két olyan országról beszélünk Georgia és Magyarország vonatkozásában, amelyek elkötelezettek a béke mellett. Két olyan ország, amely a külpolitikájában a nemzeti érdek érvényesítésre törekszik, ezért mindig is világossá teszi pozícióit akkor is, ha az a liberális mainstream nyomásgyakorlásával szemben van. (...) Egyetértünk, hogy ezt a háborút tárgyalásokkal kell lezárni, és a háború globalizálása helyett annak izolálására kell törekedni. Most láthatjuk, hogy aki nyíltan kiáll a béke mellett a nemzetközi politikában, annak nagyon komoly nyomásgyakorlással kell szembenéznie" - mondta fel a szokásos paneleket az orosz érdekekkel összhangban. Ennek kapcsán pedig emlékeztetett, hogy nemrég kiutasították a georgiai nagykövetet Kijevből, amely ügyben szavai szerint hazánk teljes szolidaritást vállal Tbiliszivel.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre reagálva figyelmeztetett, hogy ha az EU továbbra sem képes a bővítési politikát előrevinni, akkor elveszíti az erősödés esélyét, sőt tovább fog gyengülni, tovább fog veszíteni a globális súlyából, egyre versenyképtelenebbé válik. Ráadásul - mint mondta - ha a közösség sokáig húzza a csatlakozási folyamatot, akkor szerinte előállhat olyan helyzet, hogy az adott országok közvéleménye és politikai vezetése megelégeli ezt a megalázó eljárást, és elkezd más integrációk irányába fordulni.
