Miután Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető múlt hétfőn tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a fogyasztók megtévesztése gyanújával az MVM ellen bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), az állami cég pénteken – a beadványra közvetlenül nem hivatkozva -, honlapján leszögezte: a fogyasztók félrevezetése és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat is távol áll az MVM-től. Az ellenzéki politikus ugyanis ezzel vádolta meg az állami energiaszolgáltatót, miután az a gázszámlák narancssárga „rezsiboxában” a rezsicsökkentett tarifák alkalmazásával elért „megtakarítást” a valóságos többszörösére rúgó, köbméterenként bruttó 1020 forint körüli „versenypiaci árhoz” képest mutatja ki.
Az MVM a törvénysértés vádját elutasítva rögzíti: céljuk az ügyféltájékoztatás. A vonatkozó rendelkezések mellett honlapjuk külön számlaképmagyarázójára is felhívják a figyelmet. Az MVM gázvásárlásait „nem a napi tőzsdére alapozza”: a szükséges mennyiséget jellemzően a „teljes gázévre beszerzik”, szállítják, tárolják - jegyzik meg. Már csak azért is félrevezetőnek tartják a „napi, tőzsdei jegyzéseket” a végfogyasztói árhoz hasonlítani, mert míg előbbi csak a gázmolekula árát rögzíti, utóbbi tartalmazza a szállítás, tárolás, a „rugalmasság”, a „finanszírozás” és az „árfolyamkockázat” költségeit is. Másrészt az árak a „beszerzés logikája” alapján „előre fixálódnak”. Így nem tartják félrevezetőnek, hogy a rezsiboxban feltüntetett megtakarítást egy, „korábbi, magas árakon fedezett árhoz” viszonyítják. Az MVM „a szakmai alapot nélkülöző támadásokat visszautasítja”.
A honlap számlamagyarázója ellentmond az MVM által is idézett törvénynek – hívta fel tegnapi, facebookos sajtótájékoztatóján a figyelmet Tóth Bertalan. Míg ugyanis előbbi szerint a megtakarítást „a 2022. december 31-ig meghatározott világpiaci árhoz” képest mutatják ki, addig a jogszabály viszonyítási alapul a „földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értékét” rendeli. (A számlaképminta még Orbánék különleges jogrendjében sem jogszabály – jegyzi meg epésen az ellenzéki képviselő.) A bruttó 1020 forint körüli viszonyszám alkalmazását az MVM semmivel nem támasztja alá. A szocialista képviselő szerint a jogszabály szerint a megtakarítást a világpiaci és nem az MVM úgymond beszerzési áraihoz kell viszonyítani. Úgy véli, ez utóbbi, ellenőrizhetetlen adatra hivatkozni félrevezető. A havi számlát, szerinte értelemszerűen, egyazon hó világpiaci árának bruttó értékével kellene összevetni. E tekintetben az MVM esetleges többletköltségei lényegtelenek. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami szolgáltató lakosságon kívüli fogyasztókra szabott, versenypiaci gázára szintén a tőzsdével együtt csökken. Ama bírálat kapcsán, miszerint a tőzsdei termékárakat félrevezető egy, áfával és rendszerhasználati díjjal növelt tétellel összevetni, Tóth Bertalan rögzíti, hogy érvelésében mindig helyesen járt el: az áfát és a rendszerhasználati díjat is tartalmazó gázárakhoz hasonlított tőzsdei árakhoz is hozzáadta ezeket a tételeket, avagy azokat mindkét tételből levonta. Az MVM említett többletköltségeit egyébként - számos más tétel mellett - a rendszerhasználati díj tartalmazza, ami köbméterenként fixen nettó 35 forint.
Kapcsolódó parlamenti kérdéseire a frakcióvezetőt, a kötelezőnek tűnő propagandafordulatok mellett Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca parlamenti államtitkára mindössze a rezsiszámlázást szabályozó törvényekről tájékoztatta, míg Répássy Róbert kiállt az MVM számlamagyarázója mellett, miszerint "a rezsicsökkentéssel megtakarított összeg a 2022. december 31-ig meghatározott világpiaci árhoz viszonyítva kerül feltüntetésre". A z Igazságügyi Minisztérium államtitkára emellett rögzítette, hogy a szolgáltató informatikai rendszere tanúsított, illetve a fogyasztóvédelem minden, hatáskörébe tartozó panaszt kivizsgál. Tóth Bertalan erre beadott, vasárnapi viszontkérdésében ismét rávilágít, hogy a számlamagyarázó részint jogszabályellenes, részint nem pontosítja, mely tavaly év vége előtti világpiaci árat vennék alapul. Ez alapján szerinte a Hunguard Kft. tanúsítási kötelezettsége sem ér semmit. (A Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal, valamint a kormányoldal által sokak szerint kiemelten segített cég tulajdonosai közös informatikai szabadalmat jegyeznek.)
Bár a GVH-tól az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre érdemi választ nem kaptunk, ismereteink szerint a hatóság Tóth Bertalan írásos beadványára bejelentéses vizsgálatot indított.gazdasági versenyh
A tények cáfolni látszanak a céget és a kormányt
A magyarországi orosz gázár alapja a TTF nevű holland gáztőzsde két hónappal korábbi átlaga – derül ki a KSH havi statisztikáin alapuló elemzéseinkből. Igaz, az oroszok erre 7-10 százalékot rendszerint még rászámolnak. (Míg előbbi állítást immár a kormány is elismeri, utóbbi, nyilvánvaló számtani eredményt, bizonyítékok nélkül bár, de tagadják.) A TTF napi átlagára a rezsiboxban viszonyszámként szerepeltetett, 1020 forint körüli tétel 770 forintos molekuladíját számításunk szerint eddig csak tavaly július 27-e és szeptember 15-e között haladta meg. A gáz tehát közel egy éve ennél olcsóbban szerezhető be. Bár a KSH országos és nem cégszintű beszerzést mér, a magyar-orosz gázforgalom túlnyomó részét az MVM bonyolítja. (Ráadásul az oroszok eltérő tarifát más, hazai vevőjük felé sem alkalmazhatnak.) Így az országos adatok erősen közelíthetik az MVM – titkolt – beszerzési árát. Ebből kiindulva viszont nyilván alaptalan az a – kormánykommunikációban is megjelenő – érv, hogy a lakosság még mindig a korábban, a hivatkozott, magas áron megvásárolt gázt kapná az MVM-től. A tavaly októberben-novemberben vásárolt, valóban kiugró, egymilliárd köbméteres – a két hónappal korábbi, tőzsdei csúcsárakból kiindulva, közel ezermilliárdunkba fájó – mennyiséghez képest a lakosság a közműhatósági nyilvántartás szerint tavaly december és idén június között ennél jóval többet, 2,3 milliárd köbméter gázt használt fel. Ráadásul saját kutatásaink is alátámasztják, hogy az MVM, a tőzsdétől és az egyéb költségektől látszólag teljesen függetlenül, az új számlakép tavaly augusztusi bevezetése óta az állítólagos lakossági megtakarítást következetesen több mint ezer – „nettósítva” mintegy 770 – forint körüli, „világpiaci” árhoz viszonyítja. A KSH-kimutatások tanúsága alapján viszont tavaly december óta a tőzsdével együtt az MVM orosz gázbeszerzési ára is ez alá eshetett. Legutóbbi becslésünk szerint az állami cég júniusban - a rezsiboxból levezethető, mintegy 770 forintos állításhoz képest - valójában csak 160 forintért vehette a gáz köbméterét. Utóbbi díj szeptemberig akár száz forint közelébe is eshetett.
