A Mazsihisz közelmúltban tartott vezetőségi ülésének egyetlen napirendi pontja volt: az, hogy Róna Tamás főrabbi ismét a Mazsihisz alkalmazottja legyen-e, vagy sem – tájékoztatta lapunkat Horváth József, a Mazsihisz volt alelnöke. Érthetetlennek tartja, hogy egyáltalán szóba kerülhetett Róna újbóli alkalmazása, azt pedig még inkább nehéz elfogadnia, hogy a vezetőség végül a főrabbi visszavétele mellett döntött.
Horváth József felidézte, hogy a Mazsihisz az előző elnök, Heisler András idején vált meg Róna Tamástól, akinek diplomamunkájáról az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem egy bejelentés nyomán megállapította: „túlnyomó részben (90 százalékot meghaladó arányban) szó szerinti, idézőjel nélküli átvétel mások korábban nyomtatásban megjelent könyveiből, illetve online közzétett munkáiból, azaz lélekkufárság, plágium”. Horváth József közlése szerint Róna Tamást egy másik ügyben a Mazsihisz vallási bírósága is elmarasztalta.
A főrabbi koncepciós eljárásól beszélt, és munkaügyi pert indított, de jogerősen is elvesztette. Furcsa helyzet állt elő.
Róna Tamás elbocsátása után is a kecskeméti hitközség rabbija maradt, fizetését a Mazsihisz által nyújtott támogatásból fedezték. Maradt a rabbitestület elnöke is, ebben a tisztségében ráadásul nyár elején megerősítették. Igaz, Horváth József – lapunknak több forrásból alátámasztott – információja szerint az erről döntő ülésre a rabbik egy részét meg se hívtak.
A Heisler András és Róna Tamás közötti konfliktus politikai színezetet is kapott, a főrabbi ugyanis rendszeresen a kormánypárti Magyar Nemzetben bírálta a Mazsihiszt és annak elnökét, akinek nem volt felhőtlen a viszonya a Fidesszel. Róna egyik nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Heisler András „méltatlanná vált a közösség vezetésére”. Az Indexnek például azt állította, hogy „másfél éve a Mazsihisz nem egyházként működik”.
A Mazsihisz gyengítésére irányuló lépésnek tekinthető az is, hogy Róna Tamás megalapította a Magyarhoni Zsidó Imaegyletet (Zsima). Horváth József kitért arra, hogy az új egyesület rögtön bőséges állami támogatáshoz – 2021-ben 168 millió, 2022-ben 334 millió forinthoz – jutott. Az említett támogatások jelentős hányada a Mazsihisztől elvont pénz volt, amit a szervezet a korábbi években például temetők fenntartására és rendbetételére kapott – kifogásolta Horváth József, aki azt is szóvá tette, hogy a félmilliárdos összeg közel húsz százaléka a Zsima tisztségviselőihez került.
Más forrásból úgy értesültünk, hogy a főrabbi a Mazsihisz konkurense, a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik szervezetétől is milliós nagyságrendű jövedelemben részesült.
Horváth József tudomása szerint egyetlen érv szólt Róna Tamás visszavétele mellett: „legyen béke a világi és a vallási vezetés között, a rabbitestületen belül”. A Mazsihisz volt alelnöke a békét támogatja, a döntés azonban számára azt a rossz üzenetet közvetíti, hogy a munkavállalók a jövőben bármikor következmények nélkül ronthatják a Mazsihisz hírnevét, alááshatják működését.
Róna Tamásnak felsoroltuk a vele szemben megfogalmazott állításokat. A főrabbi elmondta, a Mazsihisz világi és vallási vezetése között megállapodás van arról, hogy jelen helyzetben nem nyilatkoznak egyházpolitikai kérdésekről: ő ehhez tartja magát. Az, hogy a világi és a vallási vezetés újból közeledni tudjon egymáshoz, egyik záloga a neológia megmaradásának – tette hozzá a főrabbi.
A konkrét ügyről Grósz Andor, a Mazsihisz mostani elnöke sem szeretett volna nyilatkozni. Hangsúlyozta: békét és nyugalmat szeretne, a „közösség akaratának megfelelően ebben a szellemiségben építi tovább” a Mazsihiszt.
Interjút adott a Mazsihisz elnöke, új elképzelése van a Sorsok Házáról