Szeptember elsején több mint egymillió iskolás és óvodás kezdte meg a 2023/2024-es tanítási-nevelési évet, az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a létszámok az előző tanévnek megfelelő nagyságrendben alakulnak. Az óvodákba több mint 320 ezer kisgyermek térhetett vissza, az általános iskolákban pedig mintegy 716 ezer diák kezdte meg a tanévet országszerte, köztük 94 ezer első évfolyamos, 242 ezren pedig a középiskolák padjaiba ülhettek vissza.
Az Orbán-kormány csütörtökön, Győrben tartotta meg a Nemzeti Tanévnyitót a Révai Miklós Gimnáziumban, az eseményt azonban szinte teljesen titokban tervezték meg, arról csak a kormányközeli média tudósíthatott.
Az Egységes Diákfront, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és más, oktatásban érintett civil szervezetek azonban mindenki számára nyilvános Országos Tanévnyitót tartottak péntek délután a budapesti Kossuth téren, amelyen több százan vettek részt. A szervezők hangsúlyozták, ez még nem tüntetés, hanem egyfajta felkészítő demonstráció volt a szeptember 15-ére, a demokrácia világnapjára tervezett nagyobb megmozdulásra: a különböző szervezetek képviselői tapasztalatokat cseréltek, transzparenseket gyártottak, egységesítették a célkitűzéseket. Mint Simkó Edit pedagógus a megnyitóbeszédében fogalmazott: „ma okosan, holnap haragosan”, mert tettek nélkül az okoskodás nem jó, és ész nélkül cselekedni sem helyes.
A tanévnyitón szóba kerültek az oktatás olyan problémái is, mint az Orbán-kormány által folyamatosan tagadott, de az iskolákban egyre jobban érezhető pedagógushiány, az oktatás minőségének romlása, ami abban is megmutatkozik, hogy a legutóbbi országos kompetenciamérés szerint a nyolcadikos diákok 40 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tudnak olvasni, de nem tudják helyesen értelmezni a leírt szöveget. Az Egységes Diákfront képviselője szerint az is probléma, hogy a kormány az utolsó szóig meg akarja szabni a tanároknak, mit taníthatnak, miről beszélhetnek a tanórákon, miközben az iskolát nem az teszi különlegessé, hogy mi van leírva a tankönyvekben, hanem az, hogy a pedagógusok azt hogyan adják elő. Éppen ezért a követeléseik között szerepel egy új, esélyteremtő és hasznos tudást biztosító nemzeti alaptanterv létrehozása, a pedagógusok azonnali, 50 százalékos béremelése, az iskolai sztrájk korlátozásának eltörlése, valamint a sokak által “bosszútörvénynek” is nevezett új pedagógus életpályatörvény visszavonása.
Az új törvény több változást is hoz az idei tanévben: egyebek mellett 2024. január elsejétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti státusza, helyét a „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” veszi át. A tanárbérek kiszámításának módja is változik, lényegében a munkáltatókra, állami iskolák esetében a tankerületekre lesz bízva, hogy egy széles sávhatáron belül anyagilag mennyire becsülik meg a pedagógusok munkáját (az alsó határ bruttó 440 ezer forint lesz, ennél a gyakornokok sem kereshetnek majd kevesebbet).
Minden eddiginél rosszabb eredménnyel zárult a magyar diákok kompetenciamérése, nagy baj van a szövegértésselA kormány elvenné a tanárok kedvét attól, hogy bírósághoz forduljanakKorábban szó volt egy új tanári teljesítményértékelő rendszer elindításáról is, ám az új pedagógustörvény szerda este megjelent végrehajtási rendeletében erről nem lehetett olvasni. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére azt írta, a rendszert csak a 2024/2025-ös tanévtől vezetik be, a végrehajtását pedig önálló miniszteri rendelet fogja szabályozni, ezért sem jelenhetett meg a mostani rendeletben.
A pedagógusok jogállása mellett a tanév rendje is változott idén, a téli és a tavaszi szünet hosszabb lesz, a nyári szünet viszont egy héttel később kezdődik majd az eddig megszokottnál.
„Az érettségi időszak meghosszabbítása nem nagy segítség, így is egyszerre kell érettségiztetni és tanórákat is tartani a középiskolákban”Megjelent a rendelet, jövőre hosszabb lesz a tanévAmi a tanári béremeléseket illeti, egy tegnapi, Vodafone-nal kapcsolatos hír érdekes megvilágításba helyezi a korábbi kormányzati nyilatkozatokat. „Ennek a cégnek a bevételeiből a pedagógusbérekre is sokat lehet majd a következő években fordítani” – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy éve, 2022. augusztus 23-án, amikor arról kérdezték, miért vásárolt az állam jelentős tulajdonrészt a Vodafone-ban. (A társaságot a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért vette meg). Mára kiderült, hogy ha a kormány erre alapozta a tanárok régóta ígért béremelését, akkor aggódhatnak a pedagógusok. A cég tegnap publikált pénzügyi beszámolójára hivatkozva ugyanis a 24.hu azt írta, rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., a társaság 51 milliárdos mínusszal zárta a 2022-2023-as üzleti évet.
