feljelentés;hivatali visszaélés;nyomozás;Schadl György;

- Schadl György állítólag a fegyelmi ügyekbe is beleavatkozott, újabb nyomozás indult ellene

Azt is vizsgálják, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupciós vádakkal bíróság előtt álló volt elnöke valóban befolyásolta-e a végrehajtókkal szembeni belső ellenőrzéseket.

Hivatali visszaélés bűntette miatt nyomozást folytat a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egy új feljelentés alapján annak tisztázására, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) jelenleg korrupciós vádakkal bíróság előtt álló volt elnöke saját céljai érdekében valóban befolyásolta-e a végrehajtókkal szembeni belső ellenőrzéseket, fegyelmi eljárásokat – tudta meg a hvg.hu.

A portál megkeresésére az ügyészség megerősítette a nyomozást tényét, ám részleteket nem közölt, mivel, „az eljárás érdekeire figyelemmel tájékoztatás nem adható”.

A nyomozás egy bennfentes személy feljelentése alapján indult, aki maga is a végrehajtók ellenőrzési és fegyelmi irodájának munkatársa volt korábban. A hvg.hu birtokába került, ismeretlen tettes elleni feljelentés szerint

a hivatali visszaélés gyanúját több, a bíróságon közben már folyamatban lévő Völner-Schadl büntetőügy nyomozása során tett vallomás és konkrét példa is alátámasztja.

A portál kiemeli, hogy a végrehajtók ellenőrzésének és az ellenük folytatott fegyelmi eljárásoknak rögzített szabályai vannak. A példaként ismertetett eset viszont egy olyan vidéki végrehajtóé, akinek az ellenőrzése a feljelentés szerint „nem illeszkedett egyik jogszerű ellenőrzési indokba sem, tehát nem volt sem átfogó, sem soron kívüli, sem cél, sem utóvizsgálat”, és a gyanú szerint ennek

„a szabálytalanul lefolytatott ellenőrzésnek az igazi célja az MBVK vezetésével szembenálló végrehajtó ellehetetlenítése volt.”

A feljelentés részletezi, hogy a végrehajtók ellenőrzését végző Ellenőrzési és Fegyelmi Iroda ugyan a végrehajtói kar elnökségétől független szerv, a hivatal alá rendelt szervezet, ám tevékenységére a gyanú szerint informálisan – a fegyelmi iroda vezetője és a hivatalvezető, Takács Katalin útján – ráhatása lehetett Schadl György volt elnöknek és az egyik helyettesének.

Az egyik vidéki végrehajtó, aki maga is egy ellenőrzésre jogosult fegyelmi tanács tagja volt, 2021. november 22-i vallomásában azt állította: Schadl „több fegyelmi ügyben lényegében konkrét véleményt fogalmazott meg, ami az adott helyzetben utasításnak is volt vehető, a hivatalvezető felé mindenképpen, de a fegyelmi biztosok sem voltak abban a helyzetben, hogy ellentmondjanak”.

A feljelentés szerint a Bírósági Végrehajtói Fegyelmi Bíróság 2021. január 1-től eljáró 27 tanácsából 9-ben a tanács tagja volt Schadl felesége, aki maga is vádlott a büntetőügyben. Sőt, a 27 bírói tanács mindegyikében ott volt a Völner-Schadl-ügyben érintett négy végrehajtó egyike, köztük Schadl felesége.

A már idézett végrehajtó azt is állította, hogy

  • egy éppen ellenőrzött végrehajtó ügyében Schadl felesége „elhívott engem kávézni, és közölte, hogy Gyuri azt akarja, hogy vagy 20, vagy 40 millió forintos pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjunk ki”,

  • azt is mondta, hogy az illetővel szembeni másik két fegyelmi ügyben is „ugyanezt a büntetést várja el Gyuri az ottani fegyelmi tanácsoktól”,

  • 2021 őszén, amikor egy megbeszélés volt a Club Tihany szállodában a fegyelmi ügyekről „eleve arcpirító volt, hogy ezeket a kar és a hivatal vezetői előtt a fegyelmi biztosnak elő kellett adni, mivel a karnak semmi köze nem lehetett hozzá, míg a hivatal volt a feljelentő, így részes a fegyelmi tárgyaláson”,

  • „hallottam, hogy több fegyelmi eljárást is átbeszéltek a kar vezetői, azon belül is leginkább Schadl György az adott fegyelmi tanáccsal, míg a hivatal vezetője, Takács Katalin lényegében jegyzetelt”.

A feljelentés szerint mindez azt erősíti, hogy

„Schadl György az MBVK hivatalát is irányította annak vezetőjén, Takács Katalinon keresztül, befolyásolta a végrehajtók ellenőrzését, majd a fegyelmi ügyekbe is jogszerűtlenül beavatkozott, utasításokat adott a fegyelmi büntetések kiszabása során”.

 A feljelentő szerint a fegyelmi iroda vezetője és a hivatalvezető „visszaéltek hivatali helyzetükkel”.

A feljelentés kitért arra is, hogy „a negatív, fegyelmi eljárást alátámasztó ellenőrzési koncepció, valamint a pozitív megközelítéssel működő és szankciót elő nem író ellenőrzés vezetett oda”, hogy a vezetők „tetszőlegesen szorítottak ki számukra konkurenciát jelentő végrehajtókat illetőleg ezzel párhuzamosan tetszőlegesen hoztak pozitív döntést érdekkörükbe tartozó végrehajtók esetében”.

A pénzügyi fedezetet az Országos Rendőr-főkapitányság a saját költségvetéséből biztosítaná, az egység 97 fős lenne.