- A nagyobb fogyasztású háztartások ma már olcsóbban juthatnának a gázhoz, de az Orbán-kormány szószegése miatt nem tehetik

A kabinet tavaly augusztustól az évi 1729 köbméteres, úgymond átlagfogyasztásnál többet fogyasztó háztartások számára az efeletti mennyiség köbméterdíját az addig a teljes fogyasztásra érvényes, „rezsicsökkentett”, 102 forintos gázdíj hétszeresére, 747 forintra emelte. Ez a „lakossági piaci ár”, ami tavaly október 1-je óta, úgymond a „rendszerhasználati díjelem” bruttó 20 forintos emelése nyomán, köbméterenként már 767 forintra rúg. Az 1729 köbméter fölé kerülők fogyasztásának átlagdíja, évi 6 ezer köbméterig, sávonként,192-től 575 forintig terjed.

Az Orbán-kormány tavaly tőzsdekövető „lakossági piaci árat” ígért. A tőzsdei szintekkel az áfa és rendszerhasználati díj nélkül számolva 569 forintos „lakossági piaci ár” vethető össze. Az irányadónak tekintett, TTF nevű, holland kereskedés, a tavalyi árrobbanás csúcsának számító, augusztus végi napok óta, szinte folyamatos áresést mutat. A kurzus a hazai „lakossági piaci ár” szintjét már tavaly október közepén átlépte. A TTF most 130 forint körül jár. Igaz, június elején még a 80 forintot közelítette.

A lakossági piaci ár ugyanakkor tavaly október óta nem követi a tőzsdei esést. A kormány emellett többek között a „kiszámíthatósággal” érvel. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint ráadásul a lakosság nagy része átlag alatt fogyaszt, változatlanul a (nettóban 50-60 forintra tehető) „rezsicsökkentett” tarifát fizetve. Ennek pedig a piaci ár még mindig körülbelül a kétszerese. Így a gázért a lakosságtól beszedett, teljes összeg még mindig meghaladhatja az ugyanazért az oroszoknak fizetett szintet.

Szakértők szerint a tőzsdei mozgások nyomán mégis egyre kisebb, átlag feletti, hatósági áras lakossági fogyasztás válik a piaci szinteknél drágábbá. (A problémára a napokban Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető hívta fel a figyelmet.) Így számításunk szerint február óta az évi 2500 köbméternél többet fogyasztó háztartásoknak a gázt jobban megérné tőzsdei, mint hatósági áron, beszerezni. Igen ám, de az államin kívüli, lakossági „gáztermék” nincs a hazai piacon. A lakossági gázt szolgáltató kereskedők közül az EMFESZ több mint egy évtizede, csúfos véget ért, de azt követően a többi „alternatív” kereskedő, így a Magyar Telekom is visszaadta ügyfeleit a szolgáltatást ma már kizárólagosan végző, állami MVM-nek. Utoljára két éve az E.ON Energiamegoldások szüntette meg nagyobb fogyasztású háztartásokra szabott termékét, amelynek létét Németh Szilárd fideszes rezsibiztos öt éve még beavatkozásnak nevezett a 2018-as választásokba. Jogilag ugyanakkor ma is bármely cég előrukkolhatna lakossági gázárajánlattal. A közműhatóság nyilvántartása szerint jelenleg az MVM és az E.ON Energiamegoldások mellett két Cyeb nevű, egymást tulajdonosi és vezetői szinten is átfedő, szentendrei cég birtokol hatályos lakossági gázkereskedelmi engedélyt. Megkeresésünkre úgy az E.ON képviselője, mint a két Cyebet vezető Szebeni Márton is jelezte: a közeljövőben nem tervezik lakossági gázszolgáltatás indítását.

A visszafogottságot egy piaci szakértő lapunknak a lakossági gázár túlzott politikai kockázatával indokolta. A kormány ugyanis, akár választásokhoz kapcsolódóan, bármikor lecsökkentheti a „lakossági piaci árat”. Ezzel viszont egy csapásra megszűnne a piaci alapú lakossági gáztermék árelőnye. Az kereskedők a leeső tőzsdék közepette szinten tartott hatósági árakból adódó lehetőségeket inkább a kis- és középvállalkozások piacán használhatják ki – vélte.