Csak a legnaivabbak hittek abban, hogy a Takarékbankból, a Budapest Bankból, és a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető MKB Bankból összegyúrt Magyar Bankholding (MBH) létrehozásával a NER megelégszik azzal, hogy az állam és a "nemzet vállalkozójának" kettőse - hol együtt, hol külön-külön - pénz- és tőkepiaci megszerzett dominanciájukkal teret engednek a szakmai befektetők zavartalan működésének is. Nem így történik. Márciusban csak úgy járultak hozzá, hogy az Union Biztosító osztrák tulajdonosai felvásárolják az Aegon Biztositót, ha az állam százmilliárdokért 45 százalékos részesedést szerezhet az együttesen piavezető biztosítótársaságokban.
Az MBH is tovább hízhat, vetélytársa feltehetően csak a 15 százalékos állami tulajdonnal bíró Erste Bank lehet. Az újabb becserkészendő portéka az eladásra felkínált Fundamenta Lakáskassza, amely a lakástakarékpénztári rendszer úttörője volt nálunk. Az azóta megalakult versenytársával együtt az ésszerű lakáscélú megtakarításokra ösztönözték a családokat, amihez az állam évi 30 százalékos támogatással járult hozzá, és a befizetett összeggel azonos mértékű hitelt is fel lehetett venni. Hiába volt a szektor két évtizedes eredményes működése, kétmilliónál több szerződéssel, 2000 milliárd forintot elérő kifizetéssel, 2018-ban Orbánék úgy döntöttek: az állami támogatás az új szerződésekre .már nem jár. A funkciójukat vesztett szektor szereplői átmenetileg fel is függesztették a tevékenységüket. Csak a Fundamenta maradt talpon,. (Idén ismét életjelet adott magáról a másik két szektortárs is. A magas betéti kamatokat kihasználva.)
Az állami támogatás megszüntetését egykor Bánki Erik (Fidesz) az Országgyűlés gazdasági bizottságának azóta is regnáló elnöke így indokolta: „lakástakarék-program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált”. Hamarosan kiderülhet: miként köti mégis magához az állam a legfontosabb piaci szereplőt. Az alap (fundamentum) lerakása megkezdődhet.