A hazai mezőgazdaságnak egyetlen gondját sem oldja meg, ha továbbra is érvényben marad a behozatali tilalom Ukrajnából. Ugyanakkor a magyar kormány szeretné elérni az Európai Bizottságnál, hogy hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, ami most szeptember 15-ig van érvényben. Raskó György szerint erre komoly esély mutatkozik, mert Brüsszelnek annyi a vitája az orosz-ukrán háború frontállamaival (hazánk mellett Lengyelországgal, Romániával, Bulgáriával és Szlovákiával), hogy valószínűleg nem akar újabb frontot nyitni, és engedni fog. Időközben Nagy István agrárminiszter a hétvégén bejelentette, hogy amennyiben nem lesz uniós hosszabbítás, akkor Magyarország nemzeti hatáskörben dönt erről, magyarán lezárja az utat a kifejezetten Magyarországra irányuló ukrán export előtt. Egyelőre nincs hír arról, hogy az uniós vagy nemzeti hatáskörben hozott döntés meddig lenne érvényben.
Árnyalja a helyzetet az a tény, hogy Ukrajna mára – a nemzetközi vizek érintése nélkül – képes Románia legnagyobb kikötőjébe, Konstancába eljuttatni a gabonáját, ahonnan nagy mennyiségben (havi több millió tonnát) szállítana Észak-Afrikába. Mindennek azért nagy a jelentősége, mert az ukrán gabona így „visszatalál” hagyományos piacaira, és nem akkora az eladási kényszere Európában, mint volt a tengeri szállítási útvonalak ellehetetlenülésekor. Teljesen kizártnak tartom, hogy Oroszország román fenségvizeken megtámadná ezeket a hajókat, mert ebben az esetben egy NATO-tagállam ellen indítana támadást – jelezte Raskó György. Amennyiben az ukrán gabonaszállítások mostantól folyamatosak és zavartalanok lesznek, úgy nem kell arra készülni, hogy újból komoly zavarok támadnak az ukrán export körül.
A legnagyobb gond, hogy rendkívül alacsony a gabona, a kukorica és a napraforgó ára egész Európában: az étkezési búza tonnájáért tavaly még 110 ezer forintot is adtak, most 60 ezret sem feltétlenül. (A Párizsi Árutőzsde árai alapján 74-75 ezer forint, de ebből le kell vonni a tetemes szállítási költséget, ami tonnánként 7-8 ezer forint.) Raskó György kontinentális kitekintéséből kiderül, hogy míg 2022-ben 430-450 euró volt a gabona tonnánkénti ára, addig ez az idén 230-235 euró. Így a termelés nem kifizetődő, hiába az imponáló termésátlagok – vont mérleget Raskó György, aki ezt azzal támasztotta alá, hogy egy hektár gabona megművelése 450-460 ezer forintba került az idén a drasztikusan emelkedő ráfordítások miatt, így gabona esetében a hektáronként hat és a kukorica estében a nyolc tonna rekordtermés éppen fedezi a ráfordításokat, ám egyetlen fillér nyereség sem képződik.
Felére esett a búza ára, dühösek a magyar gazdákAz ukrán mezőgazdaság a rendeződő észak-afrikai gabonaszállítások ellenére is kétségbeesetten igyekszik minden termékét külföldi piacokon eladni, mert bevételekre van szüksége. Raskó György szerint
a gond nem az, hogy bejön a magyar piacra az ukrán gabona, a kukorica és a napraforgó (mint kiderült: nem jönne be), hanem az, hogy a hazai áruknak az európai külpiacokon kell versenyezniük mások mellett az ukránokkal.
A hazai gazdáknak megközelítőleg 3,5 millió tonna gabonát és 4 millió tonna kukoricát kellene külföldön, elsősorban Nyugat-Európában és a Balkánon eladni, ami komoly feladat lesz nagyon alacsony árak mellett.
A határzár politikai döntés
A behozatali tilalomnak semmi köze a gazdasághoz és a kereskedelemhez, ez belpolitika lépés, aminek mozgatórugói teljesen más logikára járnak – fogalmazott a szakember. A behozatali tilalom ugyanúgy látszatintézkedés, mint a kiviteli – utalt Raskó György arra, hogy tavaly a szomszédban zajló háború miatt, nem sokkal a közelgő országgyűlési választások előtt tilalommal felérő kiviteli engedélyhez kötötte gabonaexportot a magyar kormány. Egy pillanat alatt elvesztettük akkor az olasz piacot, ahol az elmúlt időszakban évente másfél millió tonna gabonát adtak el a magyar gazdák. A kormány ebben a helyzetben nem élt az elővásárlási jogával, ami megerősíti a döntés látszatintézkedés jellegét. A kár sok tízmilliárd forintban mérhető, amivel senki nem foglalkozik – tette hozzá Raskó György.
