A vasvári általános iskola tagintézményeként működő iskolába minden ősszel 13-14 helybéli gyereket íratnak, s az elsősök a harmadikosokkal összevont csoportban tanulhatnak, míg a másodikosok a negyedikesekkel alkotnak közös gruppot. Az újlakiak szeretik iskolájukat, nemcsak azért, mert kényelmes, hogy helyben van, hanem azért is, mert a pedagógusok intenzíven tudnak foglalkozni az egy csoportba járó 5-8 gyerekkel, így tudásszintjük jobb korosztályuk átlagának.
Az előbbiek miatt felháborította az alsóújlakiakat, hogy ősztől bezár az iskolájuk.
Az újlaki tagiskola két tanítójának egyike Vasváron, a központi iskolában folytatja pályáját, s az intézményt fenntartó szombathelyi tankerület – állítólag - nem talált új pedagógust az újlaki állásra. Legalább is ezzel a helyzettel szembesültek augusztus 7-én az alsóújlaki diákok szülei és a falu független polgármestere, Kántorné Varga Mónika. A főállásban 32 éve a postán dolgozó Kántornét július 2-án választották meg polgármesterré (az időközi választásra azért volt szükség, mert a korábbi faluvezető elhunyt). A posztját épp csak pár hete betöltő polgármestert váratlanul érte az iskolabezárás híre, ám a szülőkkel összefogva megpróbált azonnal új tanítót keresni, mivel az intézmény egykori tanulójaként maga is jó véleménnyel volt az itteni oktatásról. Az egyik szülő facebookos hirdetésére nyolcan is jelentkeztek, s a polgármester szerint szakmai múltjuk alapján mindannyian alkalmasak tűntek az állásra. Az alsóújlaki tanítói munka azért vonzó a pedagógusok számára, mondta a polgármester, mert az itteni, családias légkörben eredményesen lehet foglalkozni a kisdiákokkal, ráadásul a falu kétszobás, komfortos szolgálati lakást is ad az ideszerződött tanítónak. Ám későn jöttek a jelöltek, mert addigra az újlaki szülők többsége – a bezárás hírére – a közeli Vasvár és Rum község iskolájába íratta alsótagozatos csemetéjét, így gyerekek nélkül az újlaki intézmény menthetetlenné vált.
Pintér Sándor tárcája ugyan tagadja, de a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint országos tanárhiány vanAz alsóújlakiak ugyanakkor nem hisznek abban, hogy míg az ő álláshirdetésükre volt jelentkező bőven, addig a tankerületére senki se „mozdult rá”. Úgy vélik, hogy a tankerület eleve be akarta zárni a kicsi, így fajlagosan drágán fenntartható iskolát, ezért is „vezényelték” át volt tanítójukat a tagiskolából a központiba. Aztán a pótlás már nem volt fontos a tankerületnek, mondják az újlakiak, hisz épp az volt a cél, hogy ne jelentkezzen hozzájuk tanító, mivel így könnyen indokolható a bezárás.
Ezt a feltételezést erősíti Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke is. Totyik elmondta, hogy a kormány 35 falusi iskola bezárására készül, erre a programra meg is pályáztak uniós támogatást. Az alsóújlaki iskola bezárása beleillik ebbe a tervbe.
Totyik hozzátette, hogy a költségvetés gyatra helyzete miatt próbál az iskolákon spórolni a kormány, a PSZ elnöke szerint a tankerületek számára már az iskolák áram- és fűtésdíjának kifizetése is komoly gondot okoz.
Ugyanakkor az is tény, hogy az országban mindenütt tapasztalható pedagógushiány Vas megyét is sújtja. Itt a helyzetet tovább rontja, hogy sok tanár azért fordít hátat hivatásának, mert Ausztriába ingázva – nem diplomához kötött munkával – lényegesen többet kereshet, mint nálunk, a választott pályáján.
Telefonon megkerestük a vasvári iskola igazgatóját és a szombathelyi tankerület vezetőjét, hogy többet megtudjunk az iskolabezárás okairól, ám írásos kérdéseinkre – bár ígérték – nem kaptunk választ.
Alsóújlak polgármestere elmondta, hogy a falu nem mond le iskolájáról, s minden megtesznek azért, hogy egy-két éven belül visszakapják intézményüket.