Új időszámítás kezdetét jelenti Ácsnak és a környékbeli településeknek a kínai Huayou csoporthoz tartozó Bamo Technology Hungary Kft. településen megvalósuló 1,3 milliárd euró (árfolyamtól függően 500-520 milliárd forint) értékű kirakat beruházása – jelentette ki Fülöp Ferenc, a magyar leányvállalat közkapcsolati igazgatója a cég szerdai háttérbeszélgetésén.
A tavaly 8 milliárd eurós (3120 milliárd forintos) árbevételt elérő, világszerte 17 ezer embert foglalkoztató több bányával is rendelkező vállalatcsoport első európai gyárát és kiszolgáló egységeit az Ács-Bábolna közötti ipari parkban építi meg. A 42 hektáros területet húsz másik hazai helyszín közül választották ki. (A telket egy NER-közeli, az állam által vásárolt, soha nem használt lélegeztetőgép bizniszen nagyot kaszáló üzletembertől vásárolták meg.) De már tárgyalnak a szomszédos csaknem 160 hektár megvásárlásáról is, amelyen az üzem energiaigényének egy részét kielégítő napelemparkot alakítanák ki. (Ennek becsült költsége 120 millió euró.)
A katódgyártás meglehetősen nagy energiaigényű, így a kínai üzemet Kelet-Magyarországon a többi meglevő, illetve a CATL tervezett debreceni akkumulátorgyára miatt már nem tudtak volna kiszolgálni, ahogy a gyártáshoz szükséges vízmennyiséget sem tudták volna biztosítani. A BAMO évente 1 terrawattóra (TWh) energiát használ fel. (Ez elég bődületes szám, hiszen az országos erőművi termelés 2022-ben 33,61 TWh volt a MAVIR Zrt. összesítése szerint.) A BAMO az elhangzottak szerint elkötelezett a zöld átállás mellett, így a gyártáshoz minél nagyobb százalékban napelem, szélerőmű által termelt energiát használna. Ezt részben saját maguk állítanák elő napelemparkjukban, másrészt vásárolnának is zöld energiát. Az ezenfelül szükséges, vélhetőleg nem csekély mennyiségű áram beszerzéséről már tárgyalnak az állami kézben lévő MVM Zrt.-vel. A vizet az érintett önkormányzatok által szintén állami kézbe adott ÉDV Zrt. biztosítja majd. (A szennyvizet teljes egészében tisztítanák és 44 hektáron gyűjtenék az esővizet.)
A terület kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a közvetlen közelében nincsenek lakóépületek, viszont ott az autópálya. (Naponta legkevesebb 27 darab több tonnás kamion hozza-viszi a nyersanyagot és a kész árut az M1-es autópályán, vasúti kapcsolat nincs. A nyersanyagot többségében Afrikából, Kínából szállítják ide.) A cégvezetők kiemelték: az akkumulátor- és a katódgyártás két teljesen különböző technológia, alapvetően mások a felhasznált anyagok is. Ehhez képest a katódgyártás egyik alapanyaga szintén a nikkel, a mangán és a kobalt keveréke, vagyis az NMC, amely por alakban érkezik majd a gyárba. Az igazgató szerint
ez nem minősül veszélyes anyagnak, csak a Lítium-só, de az is csak annyira, mint „a lázmérőben lévő higany, csak akkor mérgez, ha a hőmérő eltörik és felnyalják”.
Az iváncsai akkumulátorgyárhoz kiadott környezet használati engedély kevésbé megengedő,
az NMC port mérgező, veszélyes rákkeltő anyagként határozza meg, amelynek használatakor fokozott elővigyázatosság, speciális védőruha szükséges.
„Az ácsi gyárban az anyagokat zárt-láncban dolgozzák fel” – hangsúlyozta Fülöp, aki a Népszava kérdésére
határozottan tagadta, hogy a gyártáskor használnák a súlyosan mérgező oldószert, az NMP-t.
(A Magyar Mérnöki Kamara technológiai leírásában mindenesetre ez a bőr- és szemirritációt okozó magzatkárosító hatású anyag is szerepel, mint szükséges anyag.)
A BAMO igyekezett mindenkit meggyőzni, hogy „a biztonság az általuk alkalmazott technológia egyik legfőbb értéke”. A gyárban a legmodernebb biztonsági rendszereket építik ki, minden hatályos európai és magyar jogszabályt maradéktalanul be fognak tartani – bizonykodtak a cég jelenlévő képviselői. (Ezt mondták Gödön, Iváncsán és Bátonyterenyén is, mindenütt volt már baleset.) Erről az ácsiakat is igyekeznek meggyőzni, az önkormányzaton belül külön ad-hoc bizottságot hoznak létre, amelyben a helyi képviselők, a cég, a civilek képviselői, valamint Bábolna és Bana polgármestere is helyet kap. A cég ezenfelül közvélemény-kutatást is tervez. Mindez valóban eltér a többi cég munkamódszerétől.
Hiába a rosszullétek és a veszélyes vegyi anyagok egy részének „kifelejtése”, mégis megkapta a környezethasználati engedélyt az iváncsai akkugyárFelfüggesztette a hírhedt bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó működését a kormányhivatalAz ácsiak aggodalma nem meglepő. Az eddigi esetek a zöld hatóságok súlyos felelősségét is felvetik. „Még nyugtalanítóbb, hogy jelenleg még szándék esetén sem állna rendelkezésre egy olyan környezetvédelmi monitoringrendszer és toxikológiai kompetencia, amire ekkora akkumulátorkapacitás épülése kapcsán szükség lenne” – idézi Szathmáry Eörs akadémikus szavait Győrffy Dóra közgazdász a hazai akkumulátorgyár-építési lázról szóló tanulmányában. A BAMO teljes átláthatóságot, folyamatos vizsgálatot és független szakértőktől rendelt állapot felmérést ígér.
A beruházáshoz
140 millió euró (árfolyamtól függően 53-56 milliárd forint) állami támogatást várnak a magyar kormánytól, de bíznak abban, hogy az uniótól is kapnak pénzt, amely a beruházási érték 10-20 százaléka is lehet.
Az ehhez szükséges eljárást már elindították, de lefutása 1-3 évet is igénybe vehet. A hazai támogatásról is tárgyalnak – válaszolta a Népszava kérdésére Fülöp Ferencen keresztül a cég illetékese.
A gyár tervezése már zajlik Kínában, a helyszínre adaptálásával magyar építészirodát bíznak meg.
Az engedélyezési eljárás fél év múlva indulhat, a termelés 2026-ban kezdődne. Addig kell összeverbuválni a 900 fős dolgozói gárdát.
Első körben a helyieket, környékbelieket vesznek fel főként betanított munkára, de minden bizonnyal nagy számban érkeznek a technológiát ismerő képzett kínai munkavállalók is. Főként nekik épülne fel a gyár melletti 300 apartmanból álló lakótelep - ehhez az ácsi önkormányzattól vennének 100 hektárt –, ahol lesz sportpálya, boltok és egyéb kiszolgáló egységek is. Az utánpótlás kinevelésére az óbudai és a győri egyetemmel indítanának közös képzési programot és középiskolákat is keresnek a szakképzéshez. Reményeik szerint 2-3 éven belül megjelenhetnek a képzett magyar munkaerők a gyárban. A 24 órás üzemben dolgozó üzem első éves árbevételét
több tízmilliárd forintra becsülik, ennek két százaléka iparűzési adó gyanánt Ács önkormányzatát illetné, hacsak különleges ipari övezetté nem nyilvánítják a területet, ahogy ez történt Göd és Iváncsa esetében, mert akkor a város egy fillért se kap.
