Ferenc pápa támogatja az európai jogászok jogállamiságra és független igazságszolgáltatásra vonatkozó felhívását. Rámutatott, a különböző válságok kihívást jelentenek a Nyugatnak, és az emberi jogok tiszteletben tartását sürgette.
A pápa üdvözölte a jogászok azon kezdeményezését, mely szerint a jogállamiság alól még válság idején sem lehetnek kivételek. A katolikus egyházfő az Európa Tanács tagállamainak jogászai előtt így fogalmazott: „A jogállamiság az emberi személy szolgálatában áll, és célja, hogy megvédje az emberi méltóságot, amely nem enged kivételt”.
Az európai jogászok 2022 júniusában nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben aggodalmukat fejezték ki a jogállamiság elleni támadások miatt egyes uniós országokban, anélkül, hogy megnevezték volna az érintett államokat. Ám nem könnyű kitalálni, mely országokra utaltnak, hiszen különösen Magyarországot és Lengyelországot bírálják itt évek óta a demokratikus normák megsértése miatt.
Ferenc kifejtette, a polgári engedetlenségtől, az erőszaktól és a változásoktól való félelem arra csábíthat, hogy az egyes országok a jogállami elvek megkerülésére törekedjenek a „könnyű és gyors megoldások érdekében”. Az ukrajnai háború miatt jelenleg Európában is nehéz a helyzet, tette hozzá.
A pápa felszólított arra, az emberi jogokat társadalmi kontextusban értelmezzék. Jelenleg az a tendencia, egyes államokban mind több egyéni jogot követelnek, „anélkül, hogy észrevennék, minden ember egy társadalmi kontextus része” - figyelmeztetett Ferenc. „Az emberi természetről és az emberi személyről alkotott téves felfogás egyre nagyobb befolyást gyakorol: egy olyan felfogásról van szó, amely fokozatosan megnyitja az utat a súlyos visszaélések előtt”, amelyeket úgymond a jó érdekében tesznek – mutatott rá a pápa. Hozzátette, „az emberi jogok tiszteletben tartása csak addig biztosítható, és a jogállamiság csak addig szilárdan megalapozható, amíg a népek hűek maradnak az igazságból táplálkozó gyökereikhez.”
Az áprilisi budapesti pápalátogatás előtt a lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy Ferenc szívén viseli a jogállamiság sorsát és a Vatikán nagyon is tisztában van az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti ezzel kapcsolatos vitáról, mégha a Szentszék ezzel kapcsolatban nem is foglal nyilvánosan állást. Marco Politi, aki három - Európa több országában és az Egyesült Államokban is megjelent - könyvet írt Ferenc pápa pontifikátusáról, kifejtette, a Vatikán teljességgel tisztában azokkal a kérdésekkel, „amelyek az Európai Unió és a magyar (és a lengyel) kormány közötti kritikus jogállamisági viszonyhoz vezettek”. Hozzátette, kétségtelen, hogy a Szentszék e tekintetben lényegében osztja az Európai Unió álláspontját, még anélkül is, hogy konfliktusokba akarna keveredni a két kormánnyal. Ferenc pápa azonban, akárcsak II. János Pál pápa, meg van győződve arról, hogy mindenkivel és különösen az egyes nemzetekkel párbeszédet kell folytatni, függetlenül az őket irányító rezsimektől.
Hasonlóképpen foglalt állást a vatikáni ügyekben a BBC-nek is szakértő szentszéki tudósító, Christopher Lamb, aki elmondta, az amúgy is rendkívül jól tájékozott vatikáni diplomácia jól ismeri a magyarországi helyzetet
Ferenc pápa mostani megnyilatkozása annak a bizonyítéka, hogy a katolikus egyházfő igen fontos kérdésekben teljesen másként gondolkodik, mint a magyar kormány. Ugyan maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki, hogy Magyarország mellett „csak a Vatikán” áll a béke pártján, ez is erős csúsztatás, mivel a Szentszék konkrét lépéseket tett a feszültség enyhítésére. Azt a Vatikán is belátta, hogy békemissziónak nincs esélye, ezért Matteo Zuppi bíboros, bolognai érsek, az Olasz Püspöki Konferencia elnökének vezetésével a Szentszék elsősorban nem a béketárgyalások megtartásáért tesz konkrét lépéseket, hanem az Oroszország által elhurcolt gyermekek Ukrajnának való visszaszolgáltatásáért. Zuppi Kínába is el kíván látogatni békemissziója keretében, ennek dátuma azonban egyelőre nem ismert.
Ferenc pápa jogállamisággal kapcsolatos beszédéből kiviláglik, hogy a Vatikán e kérdésében is teljesen más állásponton van, mint a magyar kormány. Hogy Ferenc mennyire szívén viseli az egységes Európa sorsát, az is jelzi, mintegy másfél évvel megválasztása után, 2014 novemberében beszédet mondott az Európai Parlamentben, amelyben rámutatott: az EP is felelősséggel tartozik azért, hogy „megőrizze a demokráciát az európaiak számára”. Hozzátette, a demokráciák „nem dőlhetnek össze a multinacionális, de nem univerzális érdekek nyomása alatt”.