Nincs tudomása arról, hogy a kormány emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, és ezt az Európai Unió sem várja el. Ám a nyugdíjkassza fenntarthatósága érdekében egyre sürgetőbb, hogy abból csak az időskori ellátást fizessék, és minél kevesebb nyugdíjszerű ellátást – egyebek mellett így fogalmazott az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály, miután több lap megírta, majd a Pénzügyminisztérium cáfolta, hogy a tervek szerint hamarosan idősebb korban lehet majd nyugdíjba vonulni.
Lapunkban is megírtuk, hogy készül egy nyugdíjreform, ami a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap uniós forrásának feltétele. Tavaly készült el a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve címet viselő dokumentum, amelynek kilenc pontja közül az egyik foglalkozik ezzel a témával. A törvénynek legkésőbb 2025. március 31-én kell életbe lépnie, ebben szerepel az a mondat, hogy „mérlegelni szükséges bizonyos automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetésének lehetőségét”.
Karácsony Mihály úgy fogalmazott:
nem lenne ok találgatni, hogy ez mit is jelent, ha a kormány egyenesen és nyíltan beszélne a lehetséges tervekről, vagy, ha a feltett újságírói, képviselői kérdésekre szakmai választ adna.
Elmondta, a megyei nyugdíjas parlamentben is felmerül számos kérdés, de ahhoz, hogy ezekre választ kapjanak, ellenzéki politikust kell megkérniük, hogy szóban, vagy írásban nyújtsák be azokat a parlamentnek. Most a momentumos Lőcsei Lajosra esett a választás, aki augusztus 18-án az Országos Nyugdíjas Parlament szakértői által összeállított kérdéseket Varga Mihály pénzügyminiszternek címezve küldte el, a választ szeptember 4-ig kell megkapnia. Az ellenzéki képviselő lapunknak úgy fogalmazott: mindig szívesen segít, ha az idősek élethelyzetének javításáról van szó. Szavai szerint a képviselők legalább remélhetnek valamilyen választ a kormánytól, persze az nem biztos – mondta –, hogy a kérdésekre releváns, szakmai reakció érkezik.
Most többek között arról érdeklődött, hogy tervezi-e a kormány a nyugdíjak bruttósítását, illetve mennyivel növeli az adott év GDP-jét, hogy a nyugdíjasok jelentős önkéntes-, gondozói-, és nem fizető háztartási munkát végeznek. A Nézőpont Intézet által készített és közzétett „Időskorúak gazdasági szerepe” című 2018-as tanulmány szerint egyébként a nyugdíjas korosztály ingyen végzett munkájának becsült értéke 1 348,4 milliárd forint.
Lőcsei Lajos azt is szeretné megtudni,
hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer szolidaritási vagy biztosítási elven működik.
Azt már Karácsony Mihály magyarázta el, hogy miért fontos ezt tisztázni. Az alaptörvény azt rögzíti, hogy Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával biztosítja. Ez azt jelenti – mondta, hogy az időskori ellátások a társadalmi szintű szolidaritáson alapulnak, vagyis az aktív korosztályok (a dolgozói és munkáltatói járulékbefizetéssel), illetve a költségvetés teremti meg a jelenkori nyugdíjak fedezetét.
– Ám a valóságban nem ez történik, és éppen ez hordozza a veszélyt
– tette hozzá. A Magyar Államkincstár adatai szerint havonta körülbelül 430 milliárdot fizetnek ki nyugdíjra. Ezt azonban csak felerészben fedezik a munkaadói és munkavállalói járulékok, a jövő évi költségvetési tervezet szerint ezen a jogcímen 2.674,3 milliárd forint folyik be a nyugdíjalapba. Ezt egy adónemmel, a munkaadókat terhelő, úgynevezett szociális hozzájárulási adóval, közismertebb nevén a szochoval egészítik ki. A tervek szerint 2.750 milliárd forint folyik be majd így a kasszába.
Ha a kormány arra kényszerül, hogy az adót elvonja – megteheti, hiszen az nem része a szolidaritási elv alapján működő nyugdíjrendszernek –
akkor akár a felére csökkenhet a nyugdíjra fordítható keret.
– Pedig nem is lenne szükség a kiegészítésre – magyarázta Karácsony Mihály, ha a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizetnék. Most a teljes GDP 8,9 százaléka megy el a járandóságokra és a nyugdíjszerű ellátásokra. Ám ebből a valós nyugdíj, vagyis az időskori ellátás csak 6,3 százalék tesz ki, a többi pénzt a 27 jogcímen utalt nyugdíjszerű járandóság viszi el. Karácsony Mihály úgy véli a polgármesterek nyugdíj kiegészítését, vagy a nemzeti helytállásért kapott pénzt nem indokolt ebből a kasszából finanszírozni, ő csak az úgynevezett hátramaradottak, vagyis az özvegyek és az árvák járandóságát tartja elfogadhatónak. A fenntarthatóságot biztosítaná az is, mondta, ha a 13 százalékos szociális hozzájárulást, illetve a 10 százalék nyugdíjjárulékot mind a 4,8 millió foglalkoztatott után befizetnék. Ha a számos kivételt és mentességet eltörölné a kormány,
akkor körülbelül havi 500 milliárd forint folyna be a „nyugdíjkasszába”, és magyar nyugdíjrendszer fenntartható lenne.
Kijelentette: az, hogy minderről egyáltalán gondolkodik-e kormány, Varga Mihály szeptemberi válaszából kiderülhet.
Recseg-ropog a magyar nyugdíjrendszer, az Orbán-kormány reformot ígért az uniós forrásokértMegjött a válasz Varga Mihálytól: nem lesz rendkívüli nyugdíjemelés novemberig