Új seprő jól seper, s mintha ezt igazolná a KSH júniusban kinevezett elnöke is. A hivatal azóta közzé tett számai ugyanis kezdenek egyre közelebb kerülni a gazdaság szereplői, a vállalkozások, a családok, de még az államgépezet mindennapos tapasztalataihoz is.
S mivel nem ehhez voltunk hozzászokva, így a kormányzat gazdaságpolitikáját bírálókat is meglepte, hogy 2023 első felében, a friss statisztikai adatok szerint gazdaságunk összességében mélyen a várakozások alatt teljesített, 2,3-2,4 százalékkal mérséklődött a GDP egy esztendő alatt. Orbán Viktor kormányfő számára előzetesen elkészíthették azt a győzelmi jelentést, amelyben a Karmelitából videóüzenetben, fülig érő szájjal, bejelenti: „Jó hírem van az önök számára. Mi magyarok, ahogy azt megígértük, rövid idő alatt, a háborús és a szankciós inflációs csapásokkal dacolva, véget vetettünk a technikai recessziónak. Az elmúlt félév a bizonyítéka annak, hogy bármiképpen is ármánykodik is a brüsszeli baloldal, mi a saját nemzeti érdekeinket figyelembe véve képesek voltunk olyasmire, amelyre az önmagára oly büszke Nyugat még csak vágyakozik, növekedni tudtunk."
Az önajnározó dicshimnusz azonban, a szemétkosárba került. A technikai recesszió nem múlt el, sőt azáltal, hogy immáron egy éve, negyedévről negyedévre mindig csökkent a GDP, így továbbra is a gazdaság teljesítményének legfontosabb jellemzője maradt. Orbán Viktor, ha már nem volt lehetősége optimizmust sugározni, a pénzügy- és a gazdaságfejlesztési minisztereivel mondatta ki: elkeseredésre nincs semmi ok. Még az idén felpattanunk!
Ez már csak azért is kérdéses, mert a technikai recesszió ugyan rendkívül kellemetlen, de nem okoz olyan sokkot, amely spontán lökést adhatna a növekedés egyik napról a másikra történő elindulásához.
Reméljük, hogy a KSH vihart kavaró számai után az új elnök nem tesz úgy, mint ami a megszokott: új pozíciójában kezdetben jól végzi a dolgát, majd alábbhagy a lelkesedése, amelyet felvált az unott megszokottság.