A brit lap munkatársa egy Lviv környéki hadifogolytáborba látogatott el, beszámolóját részletesen ismertette az UNIAN ukrán hírügynökség is. A tábor afféle mintának tekinthető. Elsősorban azokat őrzik itt, akik nagy valószínűséggel bekerülnek a soron következő fogolycsere érintettjei közé. Ők előzőleg más helyeken már szigorú ellenőrzésen estek át, az ukrán titkosszolgálat munkatársai ugyanis minden foglyot alapos kihallgatásnak vetnek alá, igyekeznek kideríteni, hogy az illető nem követett-e el háborús bűncselekményeket. Azok, akik inkább kimaradnának a hadifogolycseréből, mert nem szeretnének esetleg újra a harctérre kerülni, a háború végéig őrizetben maradnak, vagy jelentkeznek az ukrán hadsereg oldalán harcoló önkéntes orosz alakulatok valamelyikébe.
Az egyik orosz hadifogoly újabb csatákban már bizonyosan nem vesz részt. Andrej egy Moszkva környéki büntetés-végrehajtási intézményből került jó fizetés fejében az orosz hadsereg kötelékébe. Megígérték neki azt is, hogy hat hónapos harctéri szolgálat után elengedik hátralevő büntetését. Nyomban a frontra került, két hét után rálépett egy aknára, egyik lába odalett. Ukrán katonák mentették meg. A fogság számára a túlélés lehetőségét jelentette. A The Economistnak elmondta, ha tudta volna, milyen következményekkel jár majd a döntése, nem megy bele az alkuba. Most krimiolvasással üti el az idejét, és várja, hogy kicseréljék.
A brit lap idézi Achille Després-t, a Nemzetközi Vöröskereszt munkatársát, aki 1500 hadifoglyot keresett föl mindkét oldalon. Elmondása szerint több ezren lehetnek, akiket nem tudnak elérni. A szóban forgó táborban elhelyezett oroszok körülményei jónak mondhatók. Krzysztof Janowski, az ENSZ emberi jogi munkatársa kijelentette, komolyabb problémáik korábban se voltak, és a helyzet folyamatosan javul. A hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezmények értelmében a foglyokat nem cellákban őrzik. A sorkatonák dolgoznak. Itt például egyesek papírdobozokat ragasztottak, mások kerti bútorokat készítettek. A tiszteknek nem kell dolgozniuk, de közülük alig került néhány a meglátogatott táborba.
A betegek kezelésével foglalkozó ukrán koordinációs stáb sajtótitkára, Petr Jacenko elmondta: a háború elején főleg olyanok kerültek a táborba, akik a megszállt donyecki és luhanszki harcokban vettek részt. Aztán érkeztek a foglyul ejtett Wagner-zsoldosok, majd olyanokat hoztak, akiket a börtönökből szerveztek be, illetve a mozgósítás elrendelése után frissen soroztak be, a tábori létszám körülbelül egyharmada pedig hivatásos katona volt.
Az Európai Bizottság magyarázatot vár a hadifoglyok ügyében, az ukrán külügyminiszter pedig Orbán Viktor politikai érdekeit sejti a háttérbenA hadifoglyok nagy része jóval idősebbnek néz ki a koránál. A börtönökből verbuváltak betegek és gyöngék. Nehéz elképzelni, hogy másra is lehetett volna használni őket, mint ágyútölteléknek – idézte a lap Jacenkót. Az orosz börtönökben ugyanis először a Wagner-csoport válogatott a rabok közül, el is vitte a legjobbakat. A hadsereg csak azután kezdett a kolóniákon harcosokat szervezni, hogy megromlott a viszony Prigozsin zsoldosvezér és az orosz katonai vezetés között.
A riport kitér a márciusban közzétett ENSZ-jelentésre, amely éles vitát váltott ki. Az ellenőrök ugyanis Ukrajnában akadálytalanul vizsgálódhattak, Oroszországban, illetve a megszállt területeken viszont egyetlen olyan intézménybe sem juthattak be, ahol foglyokat őriztek. Az ő körülményeikről csak a kiszabadult ukrán katonák beszámolóiból lehetett tudomást szerezni. A több száz interjúból kiderült, hogy az ukrán hadifoglyok 92 százaléka panaszkodott az oroszok durva bánásmódjára, sokakat megkínoztak, ugyanez a szám az Ukrajnában fogva tartotta oroszok esetében 49 százalék – írta a brit lap.
A Lvivhez közeli táborból a foglyok telefonálhatnak haza, még ha nem is gyakran. Az itt őrzött oroszok többsége azt mondta, nem kegyetlenkedtek vele. Igaz, ukrán katonák álltak mellettük, néhány férfi pedig, a föld felé fordítva tekintetét, azt mondta, erről nem akar beszélni – tette hozzá az újságíró.
