Harmadik útnak nevezi magát az augusztus elején hivatalosan is megalakult lengyel középpárti szövetség a történelmi Lengyel Néppárt (PSL) és a néhány éve alakult centrista Lengyelország 2050 között. A két párt számára kockázatos is az összefogás ezen formája, mivel a választási szabályok számára a pártként öt, de pártszövetségként már nyolc százalékos bejutási küszöböt kell megugrani. Márpedig egyes közvélemény-kutatások azt jósolják, hogy még ezt az eredményt sem érnék el, ha most lenne a szavazás.
Andrzej Duda lengyel elnök a minap október 15-re hirdette meg a választást. A lengyelek többmandátumos választási körzetekben állított pártlistákra szavaznak. A parlamenti bejutási küszöböt el nem érő pártokra adott szavazatokat, az úgynevezett d’Hondt rendszer szerint elosztják. Ez a szisztéma a nyertes, nagyobb pártoknak kedvez, a választási matematika pedig erősen befolyásolja az ellenzék lehetséges taktikáját. Egy ideig úgy látszott, hogy a kormányváltást kívánó erők akár közös listát is indíthatnának. Több közvélemény-kutatás szerint egy ilyen egységes lista akár alkotmányos többséget is szerezhetett volna a szejmben. Ez azonban nem jött össze. A liberális Polgári Platform (PO) visszahívta régi vezetőjét Donald Tuskot Brüsszelből, s a többi párt nem akart feloldódni a Tusk által irányított ellenzéki koalícióban. Tuskot túlságosan üzleti szellemű liberalizmusa miatt elutasítja a baloldal, sokan vitatják a PO politikáját a nők jogai, vagy a kisebbségek vonatkozásában,
vannak ellenzékiek, akiknek viszont Tusk és pártja túl nyugatias, és nem szeretnének konfrontálódni a lengyel katolikus egyházzal.
Ebbe az utóbbim centrista áramlatba tartozik a PSL és a Lengyelország 2050, amelyet Szymon Holownia televíziós személyiség hozott létre. Holownia először a 2020-as elnökválasztáson tűnt fel, ahol a harmadik helyet szerezte meg, 13,87 százalékot kapott. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egyszerre bírálta a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányzását és az ellenzéki PO-t. Azt hangoztatta már akkor, hogy „harmadik erőként” lép fel a társadalmi megosztottság ellen. Holownia azóta nem tudta tartósan megőrizni az elnökválasztáson elért személyes eredményét, de létrehozta pártját, amelyhez különböző pártokból csatlakoztak politikusok. Eddig jelentős áttörést nem ért el, de megőrizte jelenlétét a lengyel politikai térben. Feltehetően jól ismerte fel, hogy amennyiben csatlakozott volna a Tusk által vezetett egységes ellenzékhez, feladhatja politikai projektjét.
Hasonló számítások vezérelhették a konzervatív agrárpárt, a PSL politikusait is. A néppártnak erős anyagi és szervezeti bázisa van, de politikusi gárdája nem karakteres, és szavazótábora megcsappant. A PiS erős a vidéken, s a „járási Lengyelországban” mindig felbukkannak ügyes demagógok, akik a mezőgazdasági termelők érdekeit tűzik lobogóra. Ilyen most az új Agrounio párt, amely az ukrán gabona elleni akciókkal szerzett ismertséget. A néppárt és a Lengyelország 2050 hosszas alku után hozták létre a Harmadik utat. Felmerült az a lehetőség is, hogy Holownia jelöltjei a PSL listáján indulnak. Ez könnyebb parlamenti bejutást ígért, viszont Holownia egyszemélyes politikai show-jának véget vetett volna.
A középpárti koalíció következő feladata a választási listák összeállítása lesz. A Harmadik út szeretne már felismerhető neveket megszerezni. Érezhető, hogy a PSL keresi azokat a politikusokat, akik korábban a PiS-ben vitézkedtek, de összekülönböztek Jaroslaw Kaczynskivel és kiléptek a pártból, korábban a néppárt befogadott néhány ilyen képviselőt. Őket biztosan újra indítja PSL. Holownia pártjában is több olyan személyiség landolt, akik eredetileg a liberális PO-ban, vagy a posztszocialista Baloldalban voltak képviselők. Most együtt keresik majd a választási körzetekben a húzóneveket.
Annak ellenére, hogy még több mint két hónap van a szavazás napjáig, a kampány régóta tart. A PiS és a PO vezetői folyamatosan járják az országot és próbálják megnyerni a szavazókat.
A lappangó kampány az állami televízió gátlástalan pártpropagandát árasztó hírműsoraiból is visszaköszön.
A kormánykritikus sajtó és a véleményformáló értelmiség hosszabb ideje az ellenzék közös indulását szorgalmazta. Egy pártfüggetlen értelmiségi kör által rendelt, adományokból finanszírozott közvéleménykutatásából és elemzéséből kiderült: ha az ellenzék külön indul, úgy a PiS és a még szélsőségesebb Konföderáció alakíthat kormányt. Ez sem hozta össze a pártokat: a Baloldal bízik a választási küszöb átlépésében. Arra számíthat, hogy rá szavaznak a hagyományos szocialista szimpatizánsok mellett, akik elutasítják a jobboldal ultrakonzervatív család- és nőpolitikáját, az abortusztilalmat, vagy a szexuális kisebbségek elleni hajszát. Ez a téma annyira akut Lengyelországban, hogy végül Tusk is szakított korábbi álláspontjával és pártja programjává tette az abortusztörvény reformját. A Baloldal és a PO tehát azokért a szavazókért is küzd, akik az állam és egyház szétválasztását, az oktatás modernizálását kívánják. A Harmadik út ebben a helyzetben nyilván az ellenzéki szavazótábor konzervatívabb részét akarja megnyerni.
A töredezett mérsékelt ellenzék egységes Ukrajna harcának támogatásában. Az ukránellenes kártyát Lengyelországban csak a szélsőjobboldali Konföderáció lobogtatja némi sikerrel. A jelek szerint ez azonban megrémiszti a kormánypártot, amely nacionalista tábora meggyengülésétől tart.
Ellenzéki felhívásra több százezer ember tüntetett Varsóban a Morawiecki-kormány ellen