Idén Varsóban emlékezett a belarusz ellenzék a 2020. augusztus 9-én megtartott elnökválasztásra, amelynek eredményét meghamisította a Lukasenko-diktatúra. A felvonulás résztvevői az ellenzék jelképévé vált Belarusz történelmi vörös-fehér zászlaját lengették, számolt be az eseményről a Reuters hírügynökség.
2020. augusztus 9-én este, nemsokkal az urnazárás után az országot 1994 óta vezető tekintélyelvű elnök, Aljakszandr Lukasenko bejelentette, hogy megnyerte az elnökválasztást, amely nemzetközi megfigyelő szervezetek szerint nem volt sem szabad, sem tisztességes. Ezt a belarusz lakosság eleve tudta, hiszen már a kampányban sorra őrizetbe vették Lukasenko ellenjelöltjeit, az ellenzék vezéralakjává lett Szvetlana Tyihanovszkaja is bebörtönzött férje helyett „beugróként” szállt szembe a hivatalban lévő elnökkel. Ő vélhetően azért úszta meg a letartóztatást, mert az ismeretlen angoltanárnőt nem tekintette komoly ellenfélnek a rezsim.
Az ezt követő események ismertek. Kezdetét vette Belarusz legnagyobb, több hónapon át tartó tüntetéssorozata a rendfenntartók erőszakos, brutális fellépésétől kísérve. A rezsim nem állt le a vezetők bebörtönzésével és elűzésével, emberi jogi aktivisták 1500-ra becsülik a belarusz politikai foglyok számát. Adataik szerint 2020 óta összesen mintegy 50 000 embert tartóztattak le azért, mert részt vett tüntetéseken vagy bírálta a hatóságokat. A megtorlások elől több tízezren menekültek külföldre. És a folyamat máig tart, a tisztogatás egyre mélyebbre ér, a politikusok után emberi jogi aktivisták, sportolók, művészek és újságírók lettek az elnyomás célpontjai.
Az összes volt elnökjelöltet és ismert ellenzéki vezetőt jogerősen elítélték azóta. Az emigrációra kényszerített Tyihanovszkaját 15 év, bebörtönzött férjét 18, a legerősebb ellenjelöltnek tartott Viktor Babarikot 14, Marija Kolesznyikovát és Pavel Latuskót 12 év, a 2022-es Nobel-békedíjas Alesz Bialackijt 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
A tüntetések mára elhaltak, a külföldre menekült ellenzék részben tehetetlen, részben megosztott. A körülmények a diktátort segítették, az ukrajnai háború és az iráni tüntetések- kivégzések árnyékában egyre kevesebb figyelmet kapott a belarusz ellenzék helyzete, ami megkönnyítette Lukasenko rezsimjének dolgát.
A belarusz ellenzékiek most Ukrajna sikerében reménykednek, abban bíznak, hogy ha Ukrajna győzni tud, az nemcsak Vlagyimir Putyint és rezsimjét temetné maga alá, hanem Lukasenkót is.
A Reuters szerint azonban az emigrációban szervezkedő ellenzék megosztott. A Lukasenko-rezsim megdöntésének szükségességében mindenki egyetért, a hogyan?-t, a taktikát illetően viszont megosztott: egyesek szerint ideje lenne többet tenni a fegyveres ellenállás megszervezéséért.
Tíz év börtönre ítélte a Lukasenka-rezsim a 2022-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett ellenzéki belarusz aktivistátMindazonáltal a Tyihanovszkaja fémjelezte szárny változatlanul a diplomáciában és az erőszakmentes hatalomátvételben hisz és bízik. A litvániai emigrációban élő volt elnökjelölt tavaly augusztusban létrehozta az emigráns belarusz kormányt. Az eltelt egy évben több mint 20 alternatív nagykövetséget és információs központot nyitottak külföldön. Most vasárnap, az évfordulóra készülve Varsóban ülésezett a száműzetésben működő Tyihanovszkaja kormányzat. Híradások szerint új stratégia kidolgozására készülnek és „Új Belarusz” útleveleket készülnek kibocsátani.
A másik oldalon viszont inkább a fegyverek erejében bíznak. Többen csatlakoztak az ukrán fegyveres alakulatokhoz, ők azt remélik, hogy Ukrajna katonai győzelme nyithatja meg a szabadság felé vezető utat Belarusz számára is.
Az évforduló alkalmával a The Moscow Times orosz ellenzéki portál fronton harcoló belarusz önkéntesekkel készített riportot. A riportból kiderül, hogy az ukrán fronton a legtöbb belarusz a Kasztusz Kalinovszki ezredben harcol, de voltak olyanok, akik a Mariupolt is védő Azov zászlóaljban szolgáltak. Közéjük tartozik Andrzej Kshetussky, aki azonnal jelentkezett szolgálatra azt követően, hogy Oroszország kirobbantotta a teljeskörű háborút Ukrajna ellen. Sok honfitársához hasonlóan, akik hasonló utat jártak be az erőszakmentes tiltakozástól a fegyveres harcig, ő is reméli, hogy ha segít Kijevnek legyőzni Oroszországot, az felgyorsítja a demokratikus Belarusz megteremtését. 2022 közepén az Azovban is harcoló Kshetussky elhagyta a harcteret, és megalapította a Belarusz Veteránok Egyesületét, amely több száz olyan belarusznak nyújt támogatást, akik hozzá hasonlóan Belaruszban tiltakoztak, majd Ukrajnában harcoltak.
Az évfordulóra az Egyesült Államok és Kanada újabb szankciókat jelentett be Belarusszal szemben.
Josep Borell uniós főképviselő nyilatkozatban közölte: Az EU elismeréssel adózik a belarusz demokratikus mozgalom előtt, és támogatja annak erőfeszítéseit, „amíg csak szükséges” amíg csak szükséges, kiáll a belarusz nép mellett azon az úton, amely egy független, demokratikus és virágzó, a békés Európa részét képező ország felé vezet.
