A Makám alapítója és vezetője, Krulik Zoltán évtizedek óta viszi tovább az eredeti szellemiséget, miközben a zenésztársak többször változtak körülötte. Jelenleg Makám Kvartettként működnek, amelyben a gitáros-énekes Krulik mellett Okos Viola hegedül és énekel, Bata István basszusgitározik, Restás Gergő ütőhangszereken játszik. „Az 1970-es évek közepén volt egy hangzásideálom: oboa, akusztikus gitár, nagybőgő és tablá. Ez lett első zenekarom, a C. S. Ö., és ebből nőtt ki a Makám, mely sok alakváltozáson ment át, de a lényeg maradt – mint ahogyan forog a kaleidoszkóp. A kvartett is így alakult idén tavasszal, váratlanul, szinte a semmiből” – mondja Krulik Zoltán, majd bemutatja társait. „A Covid alatt és után sok új dalt komponáltam, és amikor meghallottam Violát énekelni, evidens volt, hogy ezek a dalok rá várnak. Bata Pityuval az Ady-lemezünk alatt fonódott szorosra a kapcsolat – jó vele játszani, kiváló basszusgitáros és improvizatőr. Restás Gergőt a Szimpla kertben hallottam pár éve, és kisebb nyomozásra volt szükség, hogy rátaláljak, mivel nem ismertük egymást. Amikor kevéske emléktöredékből összerakott személyleírás alapján a kiváló csellista, Pribay Vali kibökte: ’te a férjemet keresed, Zoli’, nagyot nevettünk.”
A Makám életművében egyre markánsabban vannak jelen a megzenésített versek. „Anyakönyv című prózakötetem írása idején kiapadt bennem a dalszövegforrás, ezért olyan verseket kerestem, amelyek dallá formálhatók. Bújtam a köteteket, folyóiratokat, néhány a világhálón, a Facebookon köszönt rám. De ha az Anzix lemezünkre gondolok, amely a délszláv háborút idézi női szemmel és előhívta a Szalóki Ági–Palya Bea–Bognár Szilvi énektriót, vagy a karácsonyi lemezünkre (9 Colinda), amely Lovász Irénnel hozott össze, akkor ezek mind-mind egyedi hangzást és formációt követeltek maguknak a Makám műhelyében” – mondja Krulik Zoltán. Folyamatosan repertoáron vannak Petőfi Sándor és Nagy László versei, Petri György szonettjei, míg a Holdfényt vetettem című lemezt Weöres Sándor Rongyszőnyege inspirálta. Három évig tartó kutatómunka és elmélyedés előzte meg a Budapest éjszakája szól című Ady-lemezt, amelyen Magyar Bori énekel. „Tévedés, hogy minden verset meg kell zenésíteni. Van, ami szavalva jó, van, ami olvasva, s vannak, amikből dal születhet. Néhányat már gimnazista korom óta dédelgettem – pannonhalmi magyartanárom, Szabó Flóris jóvoltából. Ilyen a Jó Csönd-herceg előtt, a A föl-földobott kő vagy a Párisban járt az ősz. Van még egy verslemezünk: a Sík Sándor Kossuth-díjas költő, piarista szerzetes költeményeire született Encián, amelyen Bede Sári énekel. A költészet kezdettől kézen fogva járt a zenével, s ennek új hajtása a Makám Kvartett és a kortárs költők verseivel való foglalatosság. Falcsik Mari, László Noémi, Jász Attila, Jónás Tamás, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina – csak néhány név azok közül, akiknek a verseit énekeljük, de van egy szép ima is, Müller Péter Sziámi szövegére.”
A Makám (és közvetlen előzménye, a Makám-Kolinda) a világzenének nevezett stílusirányzat úttörője volt itthon. Aztán a world musicból lett egy nagy divathullám, sok-sok kevésbé értékes produkcióval. „A legtöbbje eltűnt, a kitartóbbak maradtak vagy beszivárogtak más együttesekbe. Jó érzés hallani, ahogy a mai generáció járja a maga útját, és fogalmazza tovább azt a fajta attitűdöt, amit mi harminc-negyven éve elindítottunk. A népzenészek és jazzmuzsikusok zeneakadémiai szintű képzése szintén rengeteg kiváló előadót hoz felszínre. Amit hiányolok, azok a kis klubok, intimebb terek, ahol az új zenekarok kisebb közönség előtt bemutatkozhatnának. Budapesten a Fonó, a Nyitott Műhely, az Opus Jazz Club mellett a kultúrkocsmák, kávézók ilyenek, bár engem mindig zavar, ha »elszállás« közben sisteregni kezd a kávégép. Vázsonyi Jancsi szaxofonos barátommal beszélgettünk a minap: elérkezni látszik a házi koncertek ideje, mint dédapáink idején.”
A Makám jövőre lesz negyvenéves, és Krulik Zoltán már tervezi az elmúlt évtizedek emlékezetes pillanatait felidéző koncerteket. Emellett jelenleg is húsz vers megzenésítésével foglalkozik, amelyeknek a fele már repertoáron van a kvartettel. Ezeknek az ősbemutatója Krulik gyerekkorának helyszínén, Tatabányán volt, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlésén. A napokban Taliándörögdön léptek fel a Művészetek Völgye programjában, a budapesti közönség pedig szeptember 2-án találkozhat velük a Nyitott Műhelyben. Emellett színházi zenéken is dolgozik, és három lemezen tervezi megjelentetni a Makám hangszeres korszakának anyagait. „Az ember keresgél, kipróbál mindent, járatlan utakra téved fiatalon, és kell jó pár év, mire megtalálja a saját hangját. Nem mindenki készen pattan ki Zeusz fejéből, mint Pallasz Athéné. Mint az újabb formáció, a kvartett alapításából is kitetszik, nem nőtt még be teljesen a fejem lágya. Az a jó, ha befelé figyel az ember, és onnan hívja elő a legmélyebbről feltörő hangokat.”
