Magyarország üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2021-hez viszonyítva 7 százalékkal mérséklődött 2022-ben - közölte tegnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Brüsszelbe küldött, friss jelentését idézve az Energiaügyi Minisztérium (EM). Az előzetes adatok alapján az 1990-es bázisévhez képest ez "már" 37 százalékos csökkenés - írják.
Tavaly az ipar 18 százalékkal, a mezőgazdaság 12 százalékkal, a hulladékgazdálkodás egy, az energiaágazat pedig 5 százalékkal okozott kevesebb környezetterhelést 2021-hez képest. Ez utóbbinál kedvezőbb adatot tavaly csak a Benelux-államok értek el. Az ETS nevű uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer által nyilvántartott hazai vállalkozások összes kibocsátása 12 százalékkal esett. A közlekedési szennyezés viszont kis mértékben nőtt. (Pedig a csökkentésre akciótervet is írtak.)
Magyarország az elmúlt évek során ritkaságszámba menő módon folyamatos gazdasági növekedés mellett tudta fokozatosan visszaszorítani üvegházhatásúgáz-kibocsátását - írják. Az 1990-hez viszonyított, 37 százalékos csökkenés tükrében belátható közelségbe került tehát a hatályos vállalás szerint 2030-ra kitűzött 40 százalékos mérték. Az EM a Nemzeti Energia- és Klímaterv jelenleg zajló felülvizsgálata során ezért is javasolja, hogy a magyar kibocsátás-csökkentési célszámot emeljék 50 százalékra - zárja sorait a szaktárca.
A tények ugyanakkor erősen árnyalják, hogy a magyar kormány "fokozatosan" szorítaná vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szóban forgó, bruttó - vagyis az erdők elnyelő hatását nem tartalmazó - érték állt már kedvezőbben is. A tavalyi, 60 millió tonnánál egy-egy millió tonnával alacsonyabb 2013-as és 2014-es szint egyaránt 38 százalékkal múlta alul az 1990-es mértéket. Azt követően a hazai szennyezés, fokozatos emelkedéssel, 2017-re már 65 millió tonnára rúgott. Az ezt újból követő javulást 2021-ben ismét kedvezőtlen növekedés követte. Így, a magyar gazdaság üvegházhatású gázkibocsátását, a kormányzati ígéretek ellenére, az elmúlt tíz év során leginkább a hullámzás jellemezte. A tavalyi, jelentős kibocsátási visszaesés ráadásul sokak szerint alapvetően nem belső hatékonyságjavulásra, hanem külső hatásokra, így főképp az energiaárrobbanásra vezethető vissza. Az EU tavaly az 1990-es szinthez viszonyított 40 százalékról 55 százalékra növelte az Unió közös, 2030-as kibocsátáscsökkentési célját. Ehhez kérik a 40 százalékos magyar vállalás növelését is.
