Rétvári Bence;vízum;orosz-ukrán konfliktus;

- Az amerikai vízum hete

Hazugságvizsgáló

Azt állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára (közleményében), hogy az amerikai vízumszigorítás valójában bosszú: „mivel Magyarország nem tesz eleget az Egyesült Államok indokolatlan kérésének, így egyértelmű, hogy ezért bosszút állnak a magyarokon”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a washingtoni lépés nem bosszú, hanem reakció arra, hogy az Orbán-kormány évek óta nyíltan és durván Amerika-ellenes, sőt zsaroló politikát folytat, mert így utasítja vissza az illiberális rendszerét ért kritikákat. Ez az ő bosszúja. A vízumszerzés megnehezítése csak figyelmeztetés. A bosszút jobb lenne elkerülni.

Azt állítja a Mandiner hírportál, hogy „amerikaiak kritizálják Bident a magyarellenes döntése miatt”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a vízumszigorítást nem az amerikaiak bírálják, hanem a teljesen ismeretlen Counterpoint Institute, amelynek elnöke – hogy, hogy nem – a budapesti Alapjogokért Központ vezető kutatója. Ügyes.

Azt állította Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere (a Hír TV-ben), hogy békefenntartás helyett háborúfenntartásra törekszik Ukrajnában az Európai Unió.

Ezzel szemben a tény az, hogy Ukrajnában nincs béke, tehát a béke fenntartására semmiképp sem lehet törekedni. A háború folytatására ugyanakkor igen, mégpedig azzal a céllal, hogy Ukrajnának ne kelljen megadnia magát, és ezzel kedvezőbb, tartósabb béke feltételeit érhesse el. Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok.

Azt állította Bogár László, az első Orbán-kormány államtitkára (ugyanott), hogy „olyan, hogy Ukrajna, nincs. Az a 27 millió ember, aki ott él, már azt sem tudja előállítani, ami afrikai szintű nyomorúságos életének fenntartásához szükséges, nemhogy egy háborút finanszírozzon.”

Ezzel szemben a tény az, hogy Ukrajna van, még ha területének 18 százalékát orosz csapatok tartják is megszállva. Annyira van, hogy a napokban Zelenszkij elnök Kárpátaljára látogatott, és Beregszászon a magyar közösség vezetőivel találkozott. Ezek szerint tehát ők is vannak, méghozzá Ukrajnában, ukrán állampolgárként. Az országban pedig nem 27 millióan élnek, hanem 36 millióan, ami a néhány évvel ezelőtti 43 millióhoz képest valóban súlyos veszteség, de talán mégsem mindegy, hogy mennyi az annyi. És végül: ha ez a nem létező ország még az afrikai nyomorszint fenntartására is képtelen, akkor hogy lehetséges, hogy Magyarország nem engedi be az ukrán gabonát, mert túl olcsó, és tönkreteszi a magyar termelőket? Vagy hogy van az, hogy Ukrajna exportál áramot az Európai Unióba és nem fordítva?

Azt is állította Bogár, hogy „Európa gyakorlatilag az amerikai hatalom vazallusállamává szegődött”.

 Ezzel szemben a tény az, hogy nem szegődött, nem is szegődhetett, hiszen az Európai Unió nem állam, és szövetségként (illetve szövetségesként) is számos vitája van az Egyesült Államokkal. Még Ukrajna ügyében sem teljes az egyetértés, viszont az orosz agresszió nyomán megint világossá vált, hogy Európa nem tudja katonailag megvédeni magát, szüksége van tehát az Egyesült Államokra. Amerikának pedig Európára. Ilyenek ezek a vazallusok.